„Francis Fukuyama” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
→Források: -frissítés |
||
36. sor:
Fő művei közt említik ''The Great Disruption: Human Nature and the Reconstruction of Social Order'' című könyvét ([[1999]]) is, melyben azt elemzi, hogy miből származnak az emberi normák. Arra jut, hogy az ipari korból az információs korba való átmenet okozta kitérő normális és a szociális normák és szabályok létezésére irányuló emberi igény korrigálni fogja a félresiklott folyamatokat.
Fukuyama szakítását a neokonzervatív felfogással jelzik az új érdeklődésének megfelelő új publikációi. Államépítés - Kormányzás és világrend a 21. században (Századvég Kiadó, 2005.) "Államépítésen új kormányintézmények kialakítását és a már meglévők megerősítését értjük. Ebben a könyvben amellett érvelek, hogy az államépítés minden társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a gyenge vagy elbukott államok a Föld legégetőbb problémáinak szolgálnak táptalajul, például a szegénységnek, az AIDS-nek, a drogfogyasztásnak, a terrorizmusnak. Fontos kérdés továbbá, hogy az erős intézmények hogyan gyökereztethetők meg a fejlődő országokban. Erről keveset tudunk, annak ellenére, hogy magáról az államépítésről elegendő információval rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy az államhatárok átívelésével hogyan juttassunk pénzügyi forrásokat valahová, a jól működő közintézmények azonban már olyan sajátos észjárást igényelnek, és olyan összetett módon működnek, hogy ez megnehezíti egy másik országbeli meghonosításukat. Ezért szükséges jóval több gondolatot, figyelmet és kutatást szentelni ennek a témának"<ref>http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=pfKN5mjvTXEdXfvVCoAdXA**.Node1?_v=Francis_Fukuyama_Allamepites_Kormanyzas_es_vilagrend_a_21_szazadban&id=32836&type=22</ref>
Legújabban a politikai rend eredetéről publikál. <em>A politikai rend eredete</em>.( Fordította Pető Márk, [[Akadémiai Kiadó]], Budapest, 2011,) című munkájában, hatalmas forrásanyagot felhasználva a világtörténelmet tekinti át, az államok felemelkedésének folyamatára helyezve a hangsúlyt. Ez szakítást jelent korábbi neoliberális álláspontjához képest, mivel kiemeli, hogy csak azok az államok lehetnek sikeresek, melyek erősen centralizáltak. A centralizáció egyik előfeltételének pedig a sikeres nemzetépítést tartja. Összehasonlító elemzésében kimutatja, hogy Magyarország azért szakadt le a centrumországoktól, mert itt a feudalizmus, a feudális bárók képesek voltak megakasztani az állami központosítást. A magyar társadalomfejlődés biztató kezdetek, mint pl. az [[Aranybulla]] után részben ott siklott ki, hogy az Aranybullát kikényszerítő, későbbi köznemességgé váló csoportok összefogtak a királyi államépítéssel szemben a főurakkal.
"Egyetlen dolgot szerettem volna csupán illusztrálni azzal, hogy ilyen részletesen foglalkozoma magyar esettel: azt, hogy erős, összetartó és jól felfegyverzett civil társadalom, amely képes ellenállni a központi kormányzat hatalmának, nem feltétlenül tudja kivívni a politikai szabadságot, mint ahogy erre egy olyan alkotmányos rendszer sem mindig képes, amely szigorú korlátok közé szorítja a végrehajtó hatalmat. A Magyar Királyságra igazak voltak mindezek a jellemzők, mégis sikerült oly mértékben aláásnia a központi hatalmat, hogy az ország nem volt képes megvédeni magát a közvetlenül fenyegető külföldi ellenségtől. Hasonló helyzet alakult ki Lengyelországban, ahol a gyenge királyokat a nemesi tanács irényította; két évszázaddal a Magyar Királyság után Lengyelország is elvesztette nemzeti függetlenségét"<ref>502. old</ref> 2014-ben megjelent a kötet 2. része is,
''Political Order and Political Decay ''címmel.
== Családja ==
Felesége Laura Holmgren. Három gyermekük van. Szabadidejében kedvenc időtöltése a fotózás és bútorkészítés.
== Források ==
* Történetelmélet II. Szerk.: [[Gyurgyák János]]-Kisantal Tamás. Budapest. Osiris Kiadó, 2006. ISBN 9633898692
==További információk==
*[http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=296&lap=0 Trembeczki István: A történelem gyermekei] (tanulmány Fukuyama és Samuel P. Huntington műveinek összehasonlításáról) {{hu}}
*[http://www.cceia.org/people/data/francis_fukuyama.html A Carnegie Council Fukuyama-forrásai] {{en}}
*[http://www.booktv.org/ram/feature/0306/arc_btv030506_4.ram Háromórás interjú Fukuyamával] (C-SPAN, 2006. március 5.) {{en}}
*Fehér Zoltán: Fukuyama folytatja a történelmet. In: Kommentár, 2012/2. Online:http://kommentar.info.hu/iras/2012_3/fukuyama_folytatja_a_tortenetet_
*Lánczi Tamás recenziója Fukuyama Political Order and Political Decay című művéről. I. rész. HVG, 2014, dec 4. szám. Vélemények rovat.
{{csonk-USA életrajz}}
| |||