„Habeas Corpus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: -kiegészítés |
|||
7. sor:
==Története==
=== A középkori joggyakorlat ===
A Habeas Corpus jogelv a személyi szabadság legnagyobb biztosítéka. A személyis szabdság önkényes megsértése ellen számos garanciális elemet dolgozott ki a joggyakorlat. Már az ókorban és a koraközépkorban is ismert volt az ún. asylum-jog, ami azt jelentette, hogy egyes helyeken az oda menekülővel szemben nem lehetett se az őrizetbevételt, se a bírói eljárást lefolytatni, mindaddig, amíg a menedékhelyen (pl. templom, szentély, szent sírja stb) tartózkodik. Hasonló megfontolásból, a személyi szabdság önkényes korlátozása ellen jelent meg a bárók és a király harca során a 13. században, Angliában az a
szokás, hogy a királyi parancsra letartóztatott személy “habeas corpus” kezdetű bírói utasítást, ún. writ-et kaphatott, melyet átadhatott az őt
letartóztató hatóságnak, melytől így követelhette, hogy állítsák bíróság elé, illetve, hogy közöljék vele letartóztatása okát. A hatóság a writ
visszaküldésével igazolta, hogy eleget tett az abban foglaltaknak.
Maga a Magna Charta is rendelkezett az önkényes letartóztatás tilalmáról:
<ref>Középkori Egyetemes Történeti Szöveggyűjtemény. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. Online elérés:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkori-egyetemes/ch03s13.html</ref>39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek tömlöcbe,
fosszanak meg javaitól, helyezzenek törvényen kívül vagy száműzzenek, vagy más módon ne tegyenek tönkre, s mi sem fogunk ellene támadni, se
mást nem fogunk ellene küldeni törvényes ítélet nélkül, melyet a vele egyenlők (pares sui) hoztak hazája törvényei alapján.
A Habeas Corpus-elv fejlődésében a legfontosabb állomást az angol forradalom időszaka jelenti. A legfőbb királyi törvényszék (''King's Bench'') törvénysértő gyakorlatára válaszul a Parlament 1627-ben, a ''[[A Jog kérvénye|Petition of Rights]]''-ban (A Jog Kérvénye)<ref>Tarjánoi Tamás: A Jog Kérvénye. Rubicon, Online:http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1628_junius_7_i_karoly_alairja_a_jogok_kervenyet/</ref> azt követelte, hogy szabad embert csak törvényes eljárás alapján, törvényes vád alapján lehet szabadságától megfosztani - királyi utasításra nem. [[I. Károly angol király|I. Károly]] eleinte uralkodói felségjogai megsértésének fogta föl a kérvényt, de miután a Parlament megzsarolta az uralkodót, hogy addig nem szavazza meg az adót, míg alá nem írja a nyilatkozatot, I. Károly 1628. július 28-án jóváhagyta a Kérvényt.
<nowiki> </nowiki>"II. Károly király alatt a H. megalkotására vezetett, amely minden lehető önkénynek s visszaélésnek az angol honpolgárok letartóztatása körül elejét veszi s az angol szabadságnak fővédbástyáját (''the principal bulwark of English liberty'') képezi. Ennek értelmében: a letartóztatott által v. annak érdekében irásban előterjesztett panasz v. kérelem alapján, melyhez a letartóztatási parancs másolatban, v. a másolat kiadásának megtagadását tanusító affidavit (hit alatt tett vallomás) csatolandó, a lordkancellár vagy más erre illetékes biró H.-t bocsát ki. Ez a birói parancs (az u.n. ''Habeas Corpus ad subiciendum'') intézve van ahhoz, aki az illetőt fogva tartja, s azt a meghagyást tartalmazza, hogy a foglyot a letartóztatás idejének és okának előadása mellett a biró elé állítsa, s a biróság által hozandó határozathoz alkalmazkodjék. Ha a kérvényező valószinüvé teszi, hogy a letartóztatás nem alapszik törvényes indokon, a birói parancs kibocsátandó, tekintet nélkül arra, ki rendelte el a letartóztatást. A hatóságoknak azért a letartóztatási parancsban a letartóztatás indokának előadására különös gondot kell fordítani. A H. csak állami veszély idején (kontinentális ostromállapot), de ekkor is csak parlamenti határozattal függeszthető fel. A H. a személyes szabadságnak magánszemélyek által megsértése tárgyában is tartalmaz intézkedéseket. Az eljárást szabályozó ujabb törvények a Peace Preservation (Irland) Act 1875 és 56 Geo. III. c. 100."<ref>Pallas Nagylexikona, Habeas Corpus-szócikk. Online elérés: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004408.html</ref>
=== Az 1679-es törvény eljárásjogi szabályai ===
1. A '''törvény tárgyi hatálya''': Habeas Corpus nem, illetve eltérő szabályokkal alkalmazható ha az elfogatóparancs árulás és felségsértés miatt rendeli el a személyi szabadság korlátozását
20 ⟶ 30 sor:
4.'''Illetékesség''' Az illető bíróság vagy személy lehet a writ-ben megjelölt személy, de lehet a kibocsátó maga is
4. A határozat kötelező tartalma: az elfogatás illetve fogva tartás oka, illetve rendelkezni kellett a fogvatartás megszűntéről vagy fenntartásáról▼
▲
'''5 Eljárási díj''': az eljárásnak díja van, amelyet a jogosultnak meg kell fizetnie és biztosítékot kell adnia, hogy nem fog a bíróhoz menet, illetve a bírótól megszökni▼
▲6'''
=== Részlet az 1679-es Habeas Corpus Act-ből ===
| |||