„Perovszkit” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
:''Ez a cikk az ásványról szól; ha a szintetikus vegyület érdekel, akkor nyisd ki a [[perovszkit Perovszkit
(szerkezet)|perovszkit szerkezet]] cikket.''
 
{{csonk-geo}}
A '''perovszkit''' egy [[kalcium]]-[[titán]]-[[oxid ásvány]], más néven '''kalcium-titanát''', [[kalcium|Ca]][[titán|Ti]][[oxid|O]]<sub>3</sub> képlettel. Az ásványt [[Gustav Rose]] fedezte fel [[1839]]-ben [[Oroszország]]ban, az [[Urál (hegység)|Urál]] hegységben és [[Lev Perovszkij]] (1792–1856) [[Oroszok|orosz]] mineralógus után nevezte el.
 
Később ezt a nevet kapta egy egész, ásványcsoportma már több mint 400 tagot számláló ásvány csoport is, amely tagjainak [[kristályszerkezet]]e a CaTiO<sub>3</sub>-hoz hasonlóan a <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2–</sup><sub>3</sub> általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=http://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetet először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[Röntgen-diffrakció]] adatai alapján<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref>
 
== Lásd még ==