„Vasárnap” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
Hello world (vitalap | szerkesztései)
a kép
8. sor:
 
Az [[Újszövetség]] szerint ugyancsak a hét első napja: ''[[húsvét]] vasárnapja'', amelyen [[Krisztus nevei|Krisztus]] [[feltámadás|feltámadt]] (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak ''minden'' vasárnapot Krisztus ''feltámadása'' ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz ''vaszkriszényje'' (feltámadás) szót.
[[Kép:Aertsen, Pieter - Market Scene.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Pieter Aertsen: Középkori vásár]]
 
A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap [[szóösszetétel|összetett szóból]] ered, jelentése a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. [[I. István magyar király|Szent István]] király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással kapcsolta össze. István király „vásártörvénye” a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templomos (egyházas) helyeken, a templom mellett létesített vásárokon. A kisszámú keresztény templom mellett rendszeresen összegyűltek a magyarok a környező településekről, a heti egyszeri [[Szentmise|szentmisére]], így a [[honfoglalás]]t követően népes vásározó helyek jöttek létre a templomok körül, mert a vásárt a szentmise helyén és napján tartották. <ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/202.html#203 Magyar Néprajz A vásárok kialakulása 11.-15. század]</ref>A vásárnap szó elején lévő „á” [[elhasonulás]] miatt vált „a”-vá. A szó első írásos említése [[1405]] körülre datálható.<ref>{{EtimSz|1|902}}</ref><ref>[http://www.c3.hu/~magyarnyelv/01-3/kissl.htm Helynévfejtések és etimológiai felülvizsgálatok], c3.hu</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasárnap