„Lombhullató növény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (128.0.61.165), visszaállítva Sphenodon szerkesztésére: teszt
10. sor:
A '''lombhullató''' növényekkel szemben léteznek '''[[örökzöld növény|örökzöld]]''' növények, melyeknél a zöld levélzet egész évben jelen van. A két véglet között találhatók a '''féllombhullatók''', melyeknél a régi levelek az új tenyészidőszak elején hullanak le, illetve a '''[[félörökzöld növény|félörökzöldek]]'''<ref>http://www.ibiblio.org/openkey/intkey/web/glossary.pdf page 22.</ref>, melyek lehullajtják leveleik nagy részét, de a téli vagy száraz időszak alatt is megtartanak valamennyit.<ref>Weber, William. 2001. ''African rain forest ecology and conservation an interdisciplinary perspective''. New Haven: Yale University Press. page 15.</ref> Egyes fák (például az [[amerikai mocsártölgy]]) fiatal példányain az elszáradt levelek télen is fent maradnak ([[:en:Marcescence]]), valószínűleg a [[növényevők]] elleni védekezésként.
[[Fájl:Forsythia close-up.jpg|bélyegkép|balra|Ahogy sok más lombhullató növény az aranyfa ''([[Forsythia]])'' virágzása is megelőzi a levelek megjelenését]]
Sok lombhullató növény a levelek hajtása előtt [[virág (botanika)|virágzik]]zik, ezzel növelve a [[beporzás]] hatékonyságát. A [[levél (botanika)|levelek]] hiánya a szél porozta növényeknél megkönnyíti a [[pollen]] szél általi továbbítását, a rovarbeporzásúaknál pedig a virágok láthatóságát növeli. Ennek a szaporodási stratégiának a veszélyei közé tartozik, hogy a virágok elfagyhatnak, vagy a száraz területeken túlságosan kiszáríthatják a növényt. Azonban a csupasz ágak kevésbé sérülnek meg a jegesedéstől, és a növények kihasználhatják a téli időszakban rendelkezésre álló nagyobb csapadékmennyiséget.<ref>{{cite journal |last=Lemon |first=P. C. |year=1961 |title=Forest ecology of ice storms |journal=Bulletin of the Torrey Botanical Club |volume=88 |issue=21 |pages= 21|doi=10.2307/2482410 }}</ref>
 
A levélhullás ([[abszcisszió]]) komplex fiziológiai változások eredménye. A [[fotoszintézis]] folyamata csökkenti a levélzetben található [[klorofill]] mennyiségét; a növények ezt a nyári hónapokban visszapótolják. Amikor a nappalok rövidülni, az éjszakák pedig hűvösödni kezdenek, vagy a száraz évszak hatásai érződni kezdenek, a lombhullató növények klorofill[[pigment]]-termelése visszaesik, így a levelekben jelen lévő egyéb festékanyagok láthatóvá válnak: megjelennek a levelek őszi színei. Ezen festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó [[karotinoid]]ok. Az [[antocián]] pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak az abszcisszió megkezdődése után. A gyönyörű őszi tájképek a világ olyan részein láthatók csak, ahol a rövidülő nappalok és hideg éjszakák előfordulnak. Máshol a lombhullató fák levelei egyszerűen leesnek, az antocián felhalmozódásából adódó ragyogó színek beállása nélkül.