„Élő heraldika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''élő heraldika''' (klasszikus heraldika, de: lebenden Heraldik) a címerhasználatnak az a korszaka, amikor a [[címer]]eket a [[pajzs (heraldika)|pajzs]]on, a [[sisakdísz]]en, a lótakarón stb. még ténylegesen is használták a csatában, így annak védelmi, használati és jelképi funkciója is volt. Magyarországon az élő heraldika korát 1526-ig szokás vezetni.
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
7. sor:
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A címerhasználat három korszakra osztható. 1. A címerhasználat kialakulása (körülbelül a 12. századtól a 13. század végéig), amikor csak a pajzson látható jelképek alkották a címert. 2. A pajzs és annak díszei jellemezték a címerhasználatot (kb. a 13. századtól a 15. század végéig). Ebben a korszakban a ténylegesen használt [[pajzs]] heraldikai jelképpé vált, de a [[lovagi torna|lovagi tornákon]] és a csatában még mindig használtak címeres pajzsot. 3. A heraldikai jelképpé vált pajzsot már nem használták a csatában (a 15. század végétől). Ez már az úgynevezett [[hanyatló heraldika|hanyatló]] vagy holt heraldika korszaka.
<gallery perrow="6">
Fájl:Báthory_címer_ékek.PNG|Az '''élő heraldika''' korában a pajzson csak egy [[fémek (heraldika)|fém]] és egy [[színek (heraldika)|szín]] (és egy [[címerábra]]) volt található. Ennek kitűnő példája a Báthori-család három vörös [[ék]]je, ezüst [[alap (heraldika)|alap]]on.
Fájl:Báthory Erzsébet címere.jpg|[[Báthory Erzsébet]] címere. Azért került sárkányfog a [[Gutkeled nemzetség]] családi címerébe, akiktől a [[Báthori-család|Báthoryak]] is származtatták magukat és származnak a Báthory-címer ékjei is, mert az egyik ősük, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia [[I. István magyar király|Szent István]] korában , egy monda szerint legyőzte és megölte az [[Ecsedi-láp]]ban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a [[Sárkány Lovagrend]]ben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
Fájl:Báthory_ívelt_ékek,.jpg|Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták meg, melyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká
Fájl:Báthory_ívelt_ékek,_Vác.jpg|Ugyanaz a címer 1483-ból<br /> A fogak összekapcsolódtak azon családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Báthoriak őse Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkányrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
Fájl:Báthori_Gábor_tábori_tallér_1611.jpg|A '''[[hanyatló heraldika]]''' korában a sárkányfogak a "sárkány"
Fájl:Sigismond_Bathory.png|Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597, 1598-1599, 1601-1602) nagycímerében jól megfigyelhető a hanyatló heraldika korának azon törekvése, hogy a címer kifejezze a címerviselő címzésében szereplő összes valóban birtokolt és igényelt tartomány fölötti uralmat. Esetünkben: [http://hu.wikibooks.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere Erdély] fejedelme, [http://hu.wikibooks.org/wiki/Moldva_c%C3%ADmere Moldva], [http://hu.wikibooks.org/wiki/Havasalf%C3%B6ld_c%C3%ADmere Havasalföld] fejedelme, Római Szentbirodalmi herceg (a kétfejű sas a címerben), [http://hu.wikibooks.org/wiki/Opole_c%C3%ADmere Oppeln] és [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ratibor_c%C3%ADmere Ratibor] hercege
</gallery>
| |||