„Greenwichi Királyi Obszervatórium” változatai közötti eltérés

Apró módosítás
a (Az Egyesült Királyság tudományos élete kategória hozzáadva (a HotCattel))
(Apró módosítás)
[[FileFájl:Royal observatory greenwich.jpg|thumbbélyegkép|jobbra|250px188px|Az obszervatórium régi épülete]]
A '''Greenwichi obszervatórium'''ot ('[[angol nyelv|angolul]] ''Royal Greenwich Obsevatory''', '''RGO''') [[II. Károly angol király]] alapította [[1675]]-ben a Londonhoz[[London]]hoz közeli [[Greenwich]] kisváros királyi parkjában, a tengeri navigációhoz szükséges csillagászati[[csillagászat]]i megfigyelések elvégzése céljából. Vezetőjének címe Royal Astronomer – Királyi csillagász (''Royal Astronomer'').
 
A [[második világháború|II. világháború]] után az intézet [[Herstmonceux]]-ba költözött, de a modern tudományos igények növekedése folytán a csillagászati megfigyeléseket ma már a [[Kanári-szigetekenszigetek]]en létesített észlelőállomáson végzik. Az eredeti helyen [[1954]]-től csillagászati és navigációs múzeum működik.
 
== Története ==
A Greenwichi Obszervatóriumot [[II. Károly angol király]] 1675. június 22-i dekrétumával alapította meg. Elsődleges feladata volt a csillagok pozícióinak meghatározása, aminek segítségével a tengeren haladó hajók hozzávetőleges pontossággal meg tudták határozni a földrajzi helyzetüket. Az épületet [[Christopher Wren]] (1632–1723) építész tervezte, és a [[London]]hoz közeli Greenwichben (ma már [[London]] része), a királyi park egyik dombján, egy régi erődítmény megmaradt falainak felhasználásával épült meg. Itt lakott az első királyi csillagász, [[John Flamsteed]], aki évi 100 font fizetést kapott, de a műszerekről és a kisegítők fizetéséről neki magának kellett gondoskodnia.
 
[[1766]]-ban megjelent az első Tengerészeti almanach (''Nautical Almanac'') [[Nevil Maskelyne]] irányításával, ezzel teljesült Károly király óhaja.
 
A 18. és 19. század folyamán az obszervatórium többnyire [[pozíciós csillagászattalcsillagászat]]tal foglalkozott. Az égi objektumok fizikai tulajdonságainak vizsgálata a [[19. század]] vége felé kezdődött [[William Christie]] igazgatósága alatt. Christie felállíttatott egy 0,71 m-es refraktort a híres [[hagymakupola|hagymakupolában]]. Továbbá létesített egy 0,66 m-es, fényképezéshez használt refraktort és egy 0,76 m-es reflektort. Ezekhez később csatlakozott a 0,91 m-es ''Yapp Reflector'' 1934-ben. Ebben az időben azonban a Londonból végezhető csillagászati megfigyelések lehetősége romlani kezdett a légkör szennyezettsége miatt. Tervek készültek a fővárostól távolabb való elhelyezésre, ami [[1948]]-ban valósult meg. Ebben szerepe volt annak is, hogy a csillagvizsgáló a II. világháború Londont ért légitámadásaiban súlyosan megsérült. Ekkor Harold Spencer Jones a ''Herstmonceux Castle''-ba költözött (Eastbourne, [[Sussex]]), ami egy tízéves költözés kezdetét jelentette az obszervatórium számára.
 
Az intézet neve ''Royal Greenwich Observatory'' lett (RGO), és az intézet nagyjából folytatta a korábbi greenwichi tevékenységet, beleértve a pontosidő-szolgáltatást.
323 évi működés után 1998. október 31-én zárt be véglegesen a Greenwichi Obszervatórium. A megfigyelő munka a [[Kanári-szigetek]]i állomáson, az adminisztráció pedig már 1990-től [[Cambridge]]-ben folytatódik.<ref>{{cite book|title=Meteor csillagászati évkönyv 2000|editor=Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor|publisher=Magyar Csillagászati Egyesület|location=Budapest|edition=1999|pages=179|issn=0866-2851}}</ref>
 
Az obszervatórium restaurált régi épületei ''Royal Observatory, Greenwich'' néven ismertek és múzeum működik bennük, ami a [[Nemzeti Tengerészeti Múzeum]] (''National Maritime Museum'') része lett. Fő turistaattrakciója a csillagvizsgáló udvarán elhelyezkedő, a [[Kezdő hosszúsági kör|nulla-délkört]] jelző eredeti acélszalag, ami a keleti és a nyugati félgömböt kettéválasztja. A múzeum parkjában láthatók [[William Herschel]] óriástávcsövének megmaradt részei is.
 
== Az obszervatórium tevékenysége ==
A 17. században a tengeri tájékozódásban egyre sürgetőbb igény merült fel a hajók pillanatnyi földrajzi hosszúságának minél pontosabb meghatározására (a földrajzi szélesség meghatározásának elvi alapjai régóta ismertek voltak). Egy francia utazó jelentkezett II. Károly angol királynál azzal, hogy a Nap, Hold és csillagok pozíciójának segítségével a földrajzi hosszúság kiszámítható. A király [[John Flamsteed]] csillagásszal – később a Királyi csillagvizsgáló első vezetője – tanácskozva döntött csillagvizsgáló létesítéséről, így az első időszakban a fényes csillagok égi pozíciójának mérése volt a legfontosabb feladat. Ehhez kapcsolódott a [[Hold]] jövőbeni helyzetének kiszámítása és táblázatokba foglalása, amelyeket 1767-től ''Nautical Almanach'' néven évente megjelentettek: ennek segítségével már csak a mérési pontosságon múlott, hogy milyen pontos volt a földrajzi helymeghatározás.
 
Az idő meghatározása csillagászati feladat: a Greenwichi csillagvizsgáló a nyilvánosság számára 1833-ban indította meg a déli tizenkét óra jelzését egy kosárgömb leejtésével (a kezdő kép jobb szélén látható torony tetején lévő vörös színű gömb). 1855-től a távíró hálózatot felhasználva országos pontosidő-szolgálat kezdte meg működését. Az obszervatóriumban földmágneses és [[meteorológia]]i megfigyeléseket is végeztek.
 
[[1873]]-tól az új találmány, a [[fotográfia]] csillagászati alkalmazása terén elsőként itt kezdődött meg a [[Nap]] fotografikus megfigyelése, [[1890]]-től pedig egy 33 cm-es [[asztrográf]]fal megkezdték az általános csillagfényképezést is. Az obszervatórium élen járt az [[asztrofizika]]i kutatások terén is, így a [[Színképelemzés|spektroszkopikus]] csillagpárok és a Nap, ezen belül a [[napfoltok]] és a [[mágnesség|mágneses]] jelenségek vizsgálatában.
 
A Greenwichi obszervatórium nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1884-ben a [[Washington (főváros)|Washingtonban]] rendezett [[Nemzetközi Meridián Konferencia]] 22 szavazattal 1 ellenében elfogadta a [[földrajzi koordináta-rendszer]] kezdő [[hosszúsági kör|délkörének]] – 0 hosszúsági fok – a greenwichi ''délkör-távcső objektívjén'' áthaladó [[meridián (földrajz)|meridiánt]], kizárólagos nemzetközi használatra. Ugyanakkor az ún. [[világidő]] (UTC) számszerűen megegyezik a [[greenwichi középidővelközépidő]]vel ([[GMT]]).
 
=== Jellemző műszerei ===
A meridián átmenetek mérésére 1851-ben [[George B. Airy]] igazgatósága alatt szerelték fel azt a műszert, amelyen a ''nulla-délkör'' átmegy; a ma is használható távcsővel 103 éves működése alatt 750 ezernél több meridián átmenetet észleltek.
 
A 72 cm objektív átmérőjű, Grubb gyártmányú refraktort 1894-ben, az asztrofizikai célokra szánt 66 cm-es lencsés és 76 cm-es tükrös távcsöveket az e célra épített déli épületszárnyban 1898-ban helyezték üzembe. A Grubb-távcső 1981-ben [[Herstmonceux]]-ból visszakerült Greenwich-be, és felújítva az ismeretterjesztés szolgálatában áll.
 
Az új helyen, Herstmonceux-ban állították fel Európa akkori legnagyobb tükrös teleszkópját, a 2,5 méter tükörátmérőjű [[Isaac Newton reflektor]]t 1967-ben. A [[20. század]] második felében azonban a nagy műszereket már egyre inkább lakott helytől távoli, magas hegyekre telepítették, így a teleszkóp 1979-ben átkerült a [[Kanári-szigetek]] [[La Palma]] szigetén lévő Roque de los Muchachos hegy tetejére, ahol később társa lett a 4,2 m tükörátmérőjű [[William Herschel teleszkóp]].
 
==Jegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
==Források==
Névtelen felhasználó