„Rákok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
87. sor:
[[Fájl:Daphnia.png|balra|bélyegkép|300px|A [[kis vízibolha|vízibolhák]] ''(Daphnia)'' belső szervei]]
 
A rákok keringési rendszere nyílt, vagyis a szívből jövő erekből a testfolyadék a szövetek közé ömlik, nem (vagy csak egyes helyeken) alakul ki hajszálérrendszer. Testfolyadékuk vérnyirok (haemolympha), amely az elsődleges és másodlagos [[testüreg]] összenyílásával létrejövő, ún. kevert testüreg (myxocoel) folyadéka. A másodlagos testüreg gyakorlatilag csak a [[kiválasztószervkiválasztó szervrendszer|kiválasztás]] és [[ivarszerv]]ek üregeiként maradt meg elkülönülve. A myxocoelt a fejtori részen egy [[kötőszövet]]es hártya (a ''septum pericardiale'') egy hasi és egy háti részre osztja. A hasi részben helyezkednek el a fejtor zsigeri szervei a szív kivételével (innen kapta a nevét: ''sinus visceralis'', visceralis=zsigeri), a háti részben pedig a szív helyezkedik el (''sinus pericardialis'' pericardialis=szív körüli).
 
A keringés központja az együregű szív, amely a fejtor hátsó részén, közvetlenül a hátpajzs (carapax) alatt helyezkedik el. Két rétegből áll. A belső réteg a szívizmok összeolvadásából jön létre, ez teszi lehetővé a szív összehúzódását (szisztolé). A külső réteg egy néhány sejtsor vastagságú kötőszövetes tok, az ebből eredő páros kötőszöveti szalagok rögzítik a szívet a hátpajzshoz, valamint a szív elernyedésekor (diasztolé) ezek segítik az újbóli kitágulást. A szív összehúzódását kiváltó inger [[ideg]]i eredetű (neurogén), a szív hátoldali részén fekvő idegdúc szabályozza.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákok