Wikipédia

„Kercsi-szoros” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a korr, form
26. sor:
|térképaláírás =
}}
[[Fájl:Map of Colchis, Iberia, Albania, and the neighbouring countries ca 1770.jpg|bélyegkép|260px|A [[Fekete-tenger]] keleti része egy [[1770]]-es térképen]]
 
A '''Kercsi-szoros''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Ке́рченский проли́в'', [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Керченська протока'', [[Krími tatárok|krími tatár]] nyelven ''Keriç boğazı'') a [[Fekete-tenger|Fekete-tengert]] és az [[Azovi-tenger|Azovi-tengert]] köti össze. A szoros nyugati partját az [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozó [[Krím]] Kercsi-félszigete, a keletit az [[Oroszország|oroszországi]] [[Tamany-félsziget]] alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik, legnagyobb mélysége 18 méter. Legfontosabb kikötője [[Kercs]] városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak ''(Βόσπορος Κιμμέριος)'' nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták.
 
==Ókori említése==
[[Hérodotosz]] is beszámolt róla, hogy a nomádok a befagyott tengeren keltek át a szoroson. Az i.e. 6. században a milétosziak a mai Kercs helyén [[Pantikapaion]] néven alapítottak várost, amely később a [[Boszporoszi Királyság]] fővárosa lett.
 
Az i.e. 2. században [[VI. Mithridatész pontoszi király|VI. Mithridatész Eupatór]] pontoszi király a szoros jegén győzte le a barbárokat:
 
''"A fagy a Meótiszi tó (Azovi-tenger) szájánál bizonyos helyeken olyan kemény volt, hogy ott Mithridatész hadvezére lovas ütközetben győzte le a barbárokat, ugyanezen barbárokat nyáron, mikor a jég elolvadt, tengeri csatában gyűrte le."'' ([[Sztrabón]], II, 1, 16)<ref>[http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Strabo/2A1*.html Geógrafika hüpomnémata] II. könyv, Sztrabón</ref>
40 ⟶ 42 sor:
 
==A második világháborútól napjainkig==
[[Fájl:Kerch aivazovsky.jpg|bélyegkép|bal|A tengerszoros [[Ivan Ajvazovszkij]] festményén.]]
A [[második világháború]] idején a németek tervezték egy híd felállítását a szoroson keresztül, de felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését 1944 áprilisában és őszre, "a [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] 27. évfordulójára" fejezték be. A zajló jég már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A [[Jaltai konferencia|jaltai konferenciáról]] visszatérő szovjet delegáció vonata néhány nappal a híd szétesése előtt haladt át rajta. Ezután nem is javították meg, hanem szétbontották, hogy ne zavarja a hajózást. ▼
 
▲A [[második világháború]] idején a németek tervezték egy híd felállítását a szoroson keresztül, de felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését 1944. áprilisában és őszre, "a [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] 27. évfordulójára" fejezték be. A zajló jég már 1945. februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A [[Jaltai konferencia|jaltai konferenciáról]] visszatérő szovjet delegáció vonata néhány nappal a híd szétesése előtt haladt át rajta. Ezután nem is javították meg, hanem szétbontották, hogy ne zavarja a hajózást.
A híd helyett 1953-ban kompjáratot (Port Krim - Port Kavkaz járat) helyeztek üzembe a szoros két partja között. Az 1980-as évek végére a kompok úgy elöregedtek, hogy előbb a személyszállító, majd a tehervagonok átszállítását is leállították. A következő 15 évben csak a gépkocsikat szállító kompok üzemeltek. 2004-ben átadták az új vasúti kompot, melynek avatásán [[Viktor Janukovics]] ukrán miniszterelnök és [[Vlagyimir Putyin]] orosz elnök is részt vett. ▼
 
▲A híd helyett 1953-ban kompjáratot[[komp]]járatot (Port Krim Krím- Port Kavkaz járat) helyeztek üzembe a szoros két partja között. Az [[1980-as évek]] végére a kompok úgy elöregedtek, hogy előbb a személyszállító, majd a tehervagonok átszállítását is leállították. A következő 15 évben csak a gépkocsikat szállító kompok üzemeltek. 2004-ben átadták az új vasúti kompot, melynek avatásán [[Viktor Janukovics]] ukrán miniszterelnök és [[Vlagyimir Putyin]] orosz elnök is részt vett.
 
2007 őszén egy hatalmas viharban több hajó is elsüllyedt a Kercsi-szoros környékén és két tankerről kiömlő kőolaj nagy károkat okozott a szoros partjain.
 
Már az [[1990-es évektőlévek]]től mind orosz, mind ukrán részről több javaslat is született egy híd építésére a szoroson keresztül, de finanszírozási nehézségek miatt a megvalósításuk halasztódik.
 
2003-ban a két ország között területi vita robbant ki, mikor a szorosban fekvő, ukrán fennhatóságú Tuzla-szigethez orosz oldalról töltést kezdtek el építeni. A kérdést tárgyalásokkal rendezték, de Oroszország továbbra is vitatja a határvonal pontos helyét, mert a szovjet időkben húzott adminisztratív határ az ukrán oldalon hagyta a hajózásra alkalmas, mélyebb vizű részt.
2014-ben a krími krízis során a szoros ukrán részét orosz csapatok foglalták el és tarjáktartják megszállva a nemzetközi közvélemény tilltakozásatiltakozása ellenére is, ellenőrzésük alatt tartva ezzel az egész szorost és annak hajóforgalmát.
 
==Források==
59 ⟶ 62 sor:
*Травников А. И. Коса Тузла: перечисленная территория. Изд. Краснодарские Известия. Краснодар. 1997 г.
*Травников А. И. Коса Тузла и стратегические интересы России. Изд. Феникс, Ростов на Дону, 2005.
 
==Külső hivatkozások==
*[https://maps.google.com/maps?f=q&hl=ru&geocode=&q=%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA&sll=57.666707,39.868011&sspn=0.020841,0.05785&ie=UTF8&ll=45.319323,36.673737&spn=0.219199,0.462799&t=k&z=11&om=1 A Kercsi-szoros a Googlemapson]
 
{{fordítás|ru|Керченский пролив|oldid=57549687}}
 
{{Fekete-tenger}}
{{portál|földrajz}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kercsi-szoros”