„Georges Braque” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
[[1907]]-ben megismerkedett [[Pablo Picasso|Pablo Picassóval]]. A [[kubizmus]] művészetének fejlődése bizonyítottan kettejük párhuzamos, bár korántsem vérrokon törekvéseiből indult útjára. Melyikük volt a kezdeményező, még ma is alig eldönthető. Ha megállapítjuk is az ''Avignoni kisasszonyok'' időelőnyét, s ha elismerjük, hogy Braque a maga ''Nagy álló akt''-ját az előbbi kép szellemi sugárzásában festette, még nem döntöttük el a kérdést. Az ''Avignoni kisasszonyok'' ugyanis korántsem kubista kép.
'''Nagy álló akt''' ([[1907]]) Kezdetben ő is kritizálta Picasso Avignoni kisasszonyok c. képét, majd hatással volt rá. A homályos téri elemek Picasso hatását jelzik, ha elfektetjük, akkor egy sokkal biztosabb kompozíciót kapunk. Braque-nál is nagy szerepe volt a hagyománynak, az elfektetett kép [[Giorgione da Castelfranco|Giorgione]] ''Drezdai Vénusz'' c. képét idézi. Ez sem kubista kép, legföljebb annyival lépett előbbre, hogy lemondott a többalakos képszerkezet térkitöltő, figyelmet megosztó, az újítások és a hagyomány közötti szakadékot áthidaló szerepéről, s formai kihívását, mint valami felkiáltójelet, egyetlen alakon tárta a közönség elé.
Ámde Braque jóval tovább lépett a Nagy álló akt-nál és továbbhaladása Picasso-tól függetlenül önálló irányt vett. Mondhatnánk azt is, hogy e független lépések eredményeivel csakhamar visszahatott Picassóra is, akinek hatása így csak rövid kölcsönnek bizonyult. Braque ugyanis [[1908]]-ban (a maga bevallása szerint) fölfedezte és átélte [[Paul Cézanne|Cézanne]] művészetét, teremtő elveit, sőt (erről maga nem nyilatkozik) megismerte ama híres levelét is a természeti elemek [[geometria]]i elemekké való átértékeléséről, ennek lehetőségről és szükségességéről.
| |||