„Törökországi levelek” változatai közötti eltérés

A kézirat Magyarországra kerülésének módja nem tisztázott: az idők folyamán két feltételezés látott napvilágot, és egyiket sem sikerült döntő módon elfogadtatni. [[Toldy Ferenc]] az 1861-es Mikes-kiadás előszavában azt írta le, hogy [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] egyik tisztjének, Tót Andrásnak a fia, az utóbb francia generálissá vált Francois de Tott útján kerültek az iratok Törökországból [[Szombathely]]re, a kéziratot első ízben megjelentető [[Kultsár István]]hoz. (A kiadást [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] támogatta.) [[Thaly Kálmán]] kutatásai szerint azonban a kéziratot Rákóczi egyik szolgája, bizonyos Horváth István őrizte, akitől aztán Szelim pasa Mészáros nevű szolgája közvetítésével került [[Görög Demeter]] bécsi szerkesztőhöz és onnan Kultsárhoz. A Mikes-szövegek kritikai kiadását gondozó [[Hopp Lajos]] a második változatot tartotta hihetőbbnek, érveit azonban [[Tóth Ferenc (történész)|Tóth Ferenc]] történész újabb kutatásai cáfolni látszanak.{{refhely|Tóth 2004|; Tóth Ferenc: Mikes Kelemen és a francia diplomácia. in: |Tüskés 2012|17–26. o.; Knapp Éva – Tüskés Gábor: Az ismeretlen Mikes. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kamarakiállításának katalógusa. In: | Tüskés 2012|: 330. o.}}