„Rajeczky Benjamin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
|||
38. sor:
1932 és 1935 között rendszeresen bejárt a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémiára]], ahol [[Kodály Zoltán]] zeneszerzés óráit hallgatta, aki később meghívta a Népzenekutató Intézetbe. Közben 1933-ban a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára lett. Tanárként lelkes híve lett a [[Kodály-módszer]]nek, amit természetesen a gyakorlatban is alkalmazott. Cikkeivel és tankönyveivel is Kodály elképzeléseit támogatta.
1945-1950 között Pásztón a ciszterci rend priorjaként tevékenykedett, miközben Budapestem egyetemi lektor és zenetörténet tanár volt a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában. 1950-ben aztán [[Lajtha László]] ajánlásával a [[Néprajzi Múzeum
Már elmúlt hetven éves, amikor a Püspöki Kar felkérte, hogy vegyen részt a [[második vatikáni zsinat]] szellemében készülő új katolikus énekeskönyv szerkesztőbizottságában. [[Werner Alajos]] halála után ő lett a bizottság vezetője. 1974-től visszatért a tanításhoz. Ekkor kezdett tanítani a Zeneakadémián [[Paleográfia|paleográfiát]], népzeneelméletet és népzenei [[Bibliográfia|bibliográfiát]]. Mindeközben változatlanul ellátta papi teendőit és folyamatosan publikált itthon és külföldön egyaránt. Összeállította a ''Magyar Népzene'' című lemez sorozatot, amely a [[párizs]]i hanglemezversenyen nagydíjat nyert. Közel nyolcvanadik életévéhez még mindig népzenegyűjtő körutakra járt a [[Zoborvidék]]re. Közben jelentős szerepet játszott a [[Schola Hungarica]] megszületésében is. Nyolcvanadik és nyolcvanötödik születésnapját a szakma konferenciákkal ünnepelte, a Zeneakadémia pedig a professor emeritus címmel tüntette ki. Nem sokkal 1989-ben bekövetkezett halála után posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
93. sor:
{{DEFAULTSORT:Rajeczky Benjamin}}
[[Kategória:Magyar zenetörténészek]]
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
| |||