Wikipédia

„Szájüreg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.151.132 (vita) szerkesztéséről Addbot szerkesztésére
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Mouth.jpg|bélyegkép|jobbra|Az emberi ajkak.]]
A '''száj''' vagy '''szájüreg''' ''(cavum oris)'' a tápcsatorna felvevő része, amelyen keresztül az ezzel rendelkező élőlények az [[víz|ivóvizet]] és az [[étel]]eket képesek magukhoz venni. A száj segítségével történik meg a táplálék megragadása, letépése (az embernél a modern táplálkozás miatt, mivel [[eszköz|evőeszköz]]öket használ ez háttérbe szorul), emésztésre való előkészítése, majd lenyelése. Az előkészítés felaprózásból és [[nyál]]lal való átitatásból áll. A szájüregben az [[emésztés]] is elkezdődik (bár nagyon korlátozottan) a nyálban található [[enzim]]ek által.
 
8. sor:
'''További funkciói az embernél:'''
* Emellett nagyon fontos szerepe van az emberi [[kommunikáció]]ban is, mivel a szájon belüli és annak környezetében található szervek (orrüreg és melléküregek) segítségével történik a gégében képzett hangok további modulációja, amely a beszédre, éneklésre tesz képessé.
* Hasonlóan fontos funkció, amely szorosan kapcsolódik a (sokszor szexuális) [[érzelem|érzelmek]] kifejezéséhez, a [[csók]], ami az ajkak kölcsönös összetapasztását (esetleg a nyelvek kölcsönös "játékát"„játékát”) is jelenti.
* A szájnak a szexualitásban az előbbin túlmenően is szerepe lehet, ilyen az [[orális szex]]. (Az ''orális'' szó a ’száj’ [[latin nyelv|latin]] nevéből: ''os, oris'' származik.) (Nem dönthető el, hogy ennek korábban is volt-e ilyen mértékű szerepe - bár az ókori kultúrákból van rá utalás -, vagy talán a mindinkább terjedő pornóipar "terméke"„terméke”. A [[Biblia]] mindenesetre tiltja az anális perverziókhoz hasonlóan, ui. célja nem az utódnemzés.)
 
== Az emberi szájüreg anatómiája ==
== Határai ==
[[Fájl:Sagittalmouth.png|thumb|right|Az orrüreg, szájüreg, garat és a gége sagittalis metszete.]]
Embereknél a száj a [[fej]] elülső oldalán, az [[arc]] részét alkotja. A szájüreg a szájnyílástól (''rima oris'') amelynek határai a felső és alsó ajkak (''labium superius'' és ''inferius'') a torokszorosig (''isthmus faucium'') tart ahol benyílik a garat középső (''pars oralis'') szakaszába. Oldalról a pofák (''bucca'') határolják, alsó határa a szájfenék, felső a kemény és a lágy szájpad ''(palatum durum et molle)'', mely utóbbinak közepéről lóg le a nyelvcsap (''uvula palatiana''). A torokszorost alulról a nyelvgyök (''radix liguae''), felülről és oldalt a lágy szájpadnak a nyelvcsaptól ívben a nyelvgyökhöz és a garathoz futó, nyálkahártyával borított izmos ívei, (''arcus palatoglossus'' és ''arcus palatopharyngeus'') határolják. A két ív között van a szájpadmandulát (''tonsilla palatina'') befogadó árok (''fossa tonsillaris'').
 
== Részei ==
A szájüreget a fogsorok két részre osztják: a fogaktól kifele eső szájtornácra ''(vestibulum oris)'' és a fogak által közrezárt tulajdonképpeni szájüregre ''(cavum oris proprium)''. A szájnyílást az ajkak határolják. Ez a nyílás vezet magába a szájüregbe, amelyet az ajkakat követően az [[állcsont]]okban gyökeredző alsó és felső fogsor övez, amelyek egyben a száj egyik fő funkcióját, a rágás képességének alapját adják. Az ''ajkak'' ''(labia)'' alapját egy körbefutó izom ''(musculus orbicularis oris)'' alkotja. Kívül [[Bőr (anatómia)|bőr]], belül a [[nyálkahártya|szájnyálkahártya]] borítja. A kettő találkozásánál található az ''ajakpír'', melyet egy gyengén elszarusodott bőrréteg fed, emellett a bőr papillák - ereikkel együtt különösen megközelítik a felszínt - ezért a benne lévő [[ér (anatómia)|erekben]] keringő vér színe jól áttűnik. Ez ezaz egyik hely, ahol korán feltűnik a vér oxigenizációjának elégtelensége ''(cyanosis''). A bőrt [[nő]]knél és [[gyermek]]eknél piheszőrzet, [[férfi]]aknál bajusz ''(mystax)'' illetve szakáll ''(barba)'' fed. Az ajkakat ''ajakfék''ek ''(frenulum labii)'' rögzítik a [[fogíny]]hez. A felső ajkon egy sánc húzódik az [[orrsövény]]től lefelé az ajakpír felső széléig, ennek neve ''philtrum''.
[[Fájl:Mouth illustration-Otis Archives.jpg|bélyegkép|jobbra|Az emberi szájüreg.]]
 
== Az orcák ==
Az ''orcák''at ''(bucca)'' szintén bőr és nyálkahártya fedi. A kettő közt az izom ([[trombitásizom]]) mellett, egy főleg [[csecsemő]]korban jól reprezentált, ''zsírcsomó'' (corpus adiposum buccae, Bichat-féle zsírcsomó) található. Ez biztosítja a pofa merevségét és a jó szívóhatás elérését a csecsemő számára szopás közben. Később a rágás közben a táplálékot visszatereli a fogak közé. Az orcák belső részén a [[mirigy|fültőmirigy]] nyílásán kívül (ez a felső második nagyőrlő magasságában van) még sok apró [[mirigy|nyálmirigy]] található.
 
== Fogak, szájpad, nyálmirigyek ==
A [[fog]]ak az állkapcsot mozgató izmok ''(rágóizmok)'' segítségével az étel megrágására, felőrlésére hivatottak. A szájüregben több [[nyál]]at és nyálkát kiválasztó [[mirigy]] található, ilyenek a fültőmirigy, az [[mirigy|állkapocs alatti mirigy]] és [[mirigy|nyelv alatti mirigy]] nyálmirigyek, illetve még rengeteg a szájüreg falazatában található parányi mirigy. A szájüreg felső fala a [[szájpad]]. A felső fogív által közrezárt csontos alappal rendelkező részt a fogínyhez hasonló szerkezetű, többrétegű el nem szarusodó laphám fedi, és ''kemény szájpad''nak nevezzük. A közepén kemény nyálkahártya redőknyálkahártyaredők találhatóak, melyek segítségével a csecsemő megtartja a mellbimbót. A kemény szájpad hátrafelé a ''lágy szájpad''dal folytatódik. Ez egy izmokból felépülő mozgatható lebeny, mely nyeléskor és a legtöbb [[hang]] képzésénél elzárja az orrgaratot, tehát a levegő útját. Felső részét [[nyálkahártya|orrnyálkahártya]] alsó részét [[nyálkahártya|szájnyálkahártya]] fedi. Közepén lóg a nyelvcsap.
 
== A szájüreg és a nyelv ==
A tulajdonképpeni szájüreg alsó részen pedig a [[nyelv (testrész)|nyelv]] ''(lingua)'' található, amely alulról és hátulról mintegy benyomul a szájüregbe. Jellemző alakú képzódmény, amelynek állományát kívülről besugárzó és belső, sajátosan egymásra merőlegesen elhelyezkedő harántcsikolt izomtömeg alkotja. Nyelvháti felszínén szemölcsök vannak, amelyek nagy részének szerepe mechanikai. Ezekkel tudja a nyelv [[rágás]] közben a táplálékot a fogak közé terelni, a falatot összeállítani és nyeléshez a torokszoroshoz továbbítani. A szemölcsök másik részének hámjában ízlelőbimbók vannak. Ez teszi a nyelvet az ízérzés szervévé. A nyelv izmainak mozgató idege a nyelvalatti ideg [XII.], általános érző idege a háromosztatú ideg harmadik ágának egyik főága ''(nervus lingualis)'' [V./3/1], elülső kétharmadának ízérző idege az arcideg ''(nervus facialis)'' [VII.], hátsó harmadának a nyelv-garat ideg ''(nervus glossopharyngeus)'' [IX.]. A nyelvnek a rágáson és falatképzésen kívül alapvető szerepe van a beszédben, bizonyos gúnyos mimikai gesztusokban, gyermekeknél a fogsor helyes fejlődésének biztosításában.
 
== A szájfenék ==
A szájüreg alsó falát a szájfenék ''(diaphragma oris)'' képezi. Ezt elsősorban a szájfenékizom ''(musculus mylohyoideus)'' alkotja, mely a [[nyelvcsont]] és az [[Állkapocscsont|állkapocs]] közt majdnem vízszintesen húzódik. Alatta találjuk az állkapocs alatti mirigyet, felette pedig a nyálkahártya által fedve a nyelvalatti mirigyet. A nyelvtől a fogínyig egy nyálkahártyaredő húzódik, ez a nyelvfék ''(phrenulum linguae)''. Ennek két oldalán nyílik a két nyálmirigy közös kivezetőcsöve. Ezenkívül még több kisebb kivezetőcső nyílik a szájfenéken.
 
=== Betegségek ===
A szájüregben található képletek sokfélesége miatt a [[betegség]]ek is igen sokfélék lehetnek. Ugyanakkor a tápcsatorna többi részeinekrészének az elváltozásai is járhatnak szájüregi tünetekkel. A leggyakoribb elváltozás a [[fogszuvasodás]] és ennek következményei: a fogbél gyulladása ''(pulpitis)'' és a gyökércsúcsnál található [[fogágy]] ''(periapikális parodontitis)'' és [[csont]] gyulladása). A nyálkahártya -gyulladás is többféle lehet a különféle nyálkahártya -típusok miatt. Így beszélünk: a fogínygyulladás ''(gingivitis)'' és a nyelv speciális nyálkahártyájának a gyulladása ''(glossitis)'', ilyen például a [[candida albicans|candidosis]]), az összes többi nyálkahártya gyulladása ''(stomatitis)''. A szájüregi [[daganat]]ok a fog kemény szövetein kívül bármilyen szövetből kialakulhatnak.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szájüreg”