„Törökországi levelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
56. sor:
A levelek kézirata Kultsár István örököseitől [[Toldy Ferenc]]hez került, aki 1867-ben eladta – más értelmezés szerint adósságainak fejében átengedte – [[Bartakovics Béla]] egri érseknek; az érsek pedig az egri [[Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)|Főegyházmegyei Könyvtárnak]] hagyományozta, ahol jelenleg (2014-ben) is található.{{refhely|Főegyházmegyei Könyvtár|; Tüskés Gábor: Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? in: |Tüskés 2012| 237–254. o.; }}
A leveleskönyv az 1794-es első megjelenést követően sikeres utat járt be: az 1796-os pozsonyi országgyűlésen emlékünnepséget és felolvasást tartottak; a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] magyar költői pedig teljesen átvették a Levelek Rákóczi-képét. A [[Bach-korszak]]ban a bujdosásban kitartó Mikes alakja politikai [[szimbólum]]má vált.{{refhely|Bene 2007}} A ''Törökországi levelek'' az [[első világháború]] végéig hét teljes és öt szemelvényes kiadásban jelent meg. A [[második világháború]] végéig Magyarországon öt újabb szemelvényes és egy teljes kiadás látott napvilágot; ugyanebben az időszakban Romániában két válogatáskötetet adtak ki a [[A Magyar Nép Könyvtára]] (1930) illetve [[Hasznos Könyvtár]] (1936) sorozatok részeként.{{refhely|RMIL 1994|: Mikes Kelemen emlékezete.; Cziffra Mariann: Mikes Törökországi levelei a kiadások tükrében. in: |Tüskés 2012.| 217–225. o.}} Mikes Kelemen műveinek kritikai kiadására 1966–1988 között került sor [[Hopp Lajos]] gondozásában; a sorozat első kötete a ''Törökországi levelek és missilis levelek'' volt.{{refhely|V. Windisch 1967|; |Tüskés 2011}}
A levélgyűjtemény számos tanulóknak szánt sorozatban is megjelent (például [[Dacia Könyvkiadó|Dacia]]: Tanulók Könyvtára, 1974; [[Osiris Könyvkiadó|Osiris]]: Diákkönyvtár, 2000; [[Európa Könyvkiadó|Európa]]: Diákkönyvtár, 2009). A mokka.hu adatbázis 1945 és 2014 között 42 magyar nyelvű kiadását sorolja fel. A mű a Magyarországon 2012-ben megjelent [[nemzeti alaptanterv]]ben a Közműveltségi tartalmak fejezetben szerepel.{{refhely|NAT|10677. o.}}
91. sor:
* {{hely|Kovács 1999|CitPer|aut=Kovács Sándor Iván|tit=Mikes Kelemen (1690–1761)|per=Iris|ann=1999|fasc=3–4|url=http://www.c3.hu/~iris/99-2/mikes.htm}}
* {{hely|NAT 2012}} {{CitPer | tit = 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról | per = Magyar Közlöny | fasc = 66 | ann = 2012 | lun = 6 | die = 4 | pag = 10635–10847 | url = https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf}}
* {{hely|RMIL 1994}} {{RMIL|3|580–582|m.htm#MikesKelemenemlékezete}}
* {{hely|Sőtér 1966}} {{CitLib | tit = A magyar irodalom története II | ass = Főszerk. Sőtér István | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1964–1966 | pag = 516–524 | isbn = 963 05 1639 X | url = http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/358.html}}
* {{hely|Szerb 1935}} {{CitLib | aut = Szerb Antal | tit = A magyar irodalom története | cap = Mikes Kelemen | loc = Budapest | red = Révai | ann = 1935 | pag = 169}}
| |||