„Pajzsvulkán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kialakulása és működése: linkek, pontosit |
|||
12. sor:
A pajzsvulkánok kürtőjének tetején legtöbbször lávató található, amely az alulról érkező magma állandó jelenléte miatt nem hűl ki. A kürtőkben a fentiek miatt nem keletkezik lávadugó és a magma az összetételéből adódóan hígan folyó, ezért a pajzsvulkánokra nem jellemző a robbanásos kitörés, a rétegvulkánokkal ellentétben nem ''explozív'', hanem ''effuzív'' kitörést produkálnak. Míg a rétegvulkánok a robbanások és a piroklasztitok (mindenekelőtt a [[piroklaszt ár]]) miatt veszélyesek, a pajzsvulkánok esetén a kiszámíthatatlan irányban és nagyon gyorsan folyó lávaömlés jelent veszélyt.
A gomolyáramlatos [[vulkanizmus]] sokszor meglepően állandó feláramlások felett alakul ki. Mintegy 65 millió évvel ezelőtt a [[Dekkán-fennsík]]ot létrehozó forrópont {{szám|500000}} és {{szám|1000000}} év közti időtartamban működött. A [[Hawaii]] forrópont viszont még jelenleg is aktív, de legalább 50 millió éve létezik, viszont jóval kisebb volumennel. A hosszú idő alatt a tektonikus mozgás már jelentőssé válik, ezért a forrópontos vulkanizmus egyik jellemzője a [[szigetív]]ek képződése. A szigetívek úgy keletkeznek, hogy a lemez elhalad a forrópont felett és egymás után újabb kürtők nyílnak. A
<center><gallery>
Kép:Olympus Mons and Hawaii to scale.png|Az [[Olympus Mons]] a
Kép:Maat Mons on Venus.jpg|A
Kép:Aa channel flow from Mauna Loa.jpg|A [[Mauna Loa]] egyik lávaárja [[Hawaii]]n
Kép:Mauna Loa Volcano.jpg|A [[Mauna Loa]],
</gallery></center>
| |||