„Caracalla termái” változatai közötti eltérés

a
 
== Az épület ==
[[Fájl:Thermae of Caracalla Panorama.jpg|thumb|center|700px|Caracalla termái, a központi épület]]
[[Fájl:Caracalla-Grundriss2.jpg|thumb|jobbra|250px|A fürdő alaprajza]]
[[Fájl:Roma-termecaracalla01.jpg|thumb|jobbra|250px|A központi épület belseje]]
[[Fájl:Thermes de Caracalla 0848.JPG|thumb|jobbra|250px|A mozaikdíszítés részlete]]
 
A fürdő a külső falakat is beleszámítva egy 337 x 328 méteres területet foglal el.<ref name="ReferenceA">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=13}}</ref> Északkelet-délnyugat irányba tájolták, központi része, a tulajdonképpeni fürdő teljesen elkülönül a külső falaktól, amelyek minden oldalról körbeveszik. A terület nem teljesen vízszintes, a legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti szintkülönbség eléri a tizennégy métert.<ref name="ReferenceA"/> Az alacsonyabban fekvő részen a szintkülönbség egy részét feltöltötték, melléje háromszintes, szintenként eltolt épületet emeltek, amelynek teteje a fürdő egy részének alapjául szolgált, és benne alakították ki a kiszolgálóhelyiségeketkiszolgáló-helyiségeket. A számítások szerint az építkezésen (beleértve a kőfejtést és az építőanyagok helyszínre szállítását is) átlagosan naponta kilencezer ember dolgozott öt éven át.<ref name="ReferenceA"/> A fürdőhöz kapcsolódó vízvezetéket [[212]]-ben készíthették, erre utal Caracalla egy dedikációs felirata, amely az ásatások során került elő. A vízvezeték nyomvonalát nem sikerült pontosan rekonstruálni, eddig csak néhány rövidebb darabját azonosították az [[Aurelianus-féle fal]], a [[Porta Appia]] és a [[Piazza Galleria]] közelében. Annyi biztos, hogy a fürdőbe a víz az épület déli oldala felől érkezett meg, ahol ma is láthatók tizennyolc ciszterna maradványai. A ciszternákból nyomás alá helyezett szerteágazó ólomvezetékek rendszerén keresztül juttatták el a vizet a medencékbe. A hidegvizes medencékbe folyamatosan engedték a vizet, a melegvizes medencéket időnként teljesen leengedték majd meghatározott időközönként újratöltötték. A vízelvezetést egy tíz méterrel a földszint alatti csatornarendszer segítségével oldották meg. A karbantartást bonyolult földalatti folyosórendszer tette lehetővé. A caldarium alatt alakították ki az ötven kemencéből (ebből huszonnégy a mai napig látható) álló fűtési rendszert. A kemencékben naponta átlagosan tíz tonna fát használtak fel, a földalatti raktárakban összesen körülbelül kétezer tonna fát tudtak tárolni.<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=15}}</ref>
=== Épületrészek ===
Valószínűleg a vízvezeték építésével egyidőben készült el a "Via nova Antoniniana", egy széles, a fürdőhöz vezető út, amelyet az építkezés ideje alatt az építőanyagok helyszínre szállításához is felhasználtak. A fürdő északkeleti oldalán négy bejáratot alakítottak ki, míg egy ötödik, széles lépcsősorral megközelíthető bejárat az északnyugati oldalra került. A külső falaknál találhatók a ciszternák és két szimmetrikusan elhelyezkedő könyvtár (a déli oldalon), két [[esedra]] fűtött helyiségekkel (a nyugati és a keleti oldalon), és a bejáratok (az északi oldalon). A külső fal és a központi terület között díszkertet alakítottak ki. A tulajdonképpeni fürdő épülete egy 214 x 110 méteres négyszög alakú területen fekszik,<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=20}}</ref> eredetileg tégla alakú volt, amelyből csak a caldarium teteje és két oldalon kisebb esedrák emelkedtek ki. Középen volt a frigidarium négy hidegvizes medencével. A frigidariumot egy nyitott uszoda (natatio), öltözők, a tepidarium (két langyosvizes medencével), két tornacsarnok, két szauna és a caldarium (hét melegvizes medencével) vette körül. A fürdőnek azok a részei, ahol a tornacsarnokok voltak kétszintesek lehettek, a második szinten kialakított helyiségek funkciója még nem teljesen tisztázott.