„Caracalla termái” változatai közötti eltérés

a
=== A legfontosabb helyiségek ===
* az 58 x 24 méter alapterületű három keresztboltívvel borított ''frigidarium'' volt a fürdő központja. Padlózatát négyszögekbe rendezett márványlapokkal, gránit- és porfírkörökkel borították. Falait színes márvánnyal burkolták be, kivéve a szobrok elhelyezésére szolgáló fülkéket, amelyeket színes üvegmozaikokkal díszítettek. A monumentális kialakítású helyiség komoly hatást gyakorolt a későbbi középületekre ([[Constantinus és Maxentius bazilikája|Maxentius bazilikája]], [[Diocletianus termái]]).<ref name="ReferenceB">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=24}}</ref>
* A kör alaprajzú ''caldarium'' padlóját is márványlapokkal borították be. A helyiséget egy 36 méter átmérőjű kupola fedte. Falaiba negyméretűnagyméretű üvegablakokat illesztettek be, amelyek napsütéskor jelentősen hozzájárultak a helyiségterem fűtéséhez, ezenkívül csökkentették a falak súlyát. A hét melegvizes medence 9 x 5 x 1 méteres volt, jelenleg hat medence maradványait lehet azonosítani, a hetedik medencéthetediket valószínűleg a Constantinus korában végzett átalakítások során szüntették meg.<ref name="ReferenceB"/>
* A ''natatio'' (uszoda) alapterülete 50 x 22 méter volt, falainak magassága elérte a húsz métert. Északi falát óriási méretű gránítoszlopokkal három részre osztották, mindegyik részt hat-hat fülkével tagolták. Az alsó sorban található fülkéken még ma is láthatók a vízvezeték nyomai.
 
=== A föld alatti folyosók, a malom és a Mithrasz-szentéy ===
A föld alatti helyiségeket bonyolult szerteágazó folyosórendszerrel kötötték össze. A folyosók egy része keskeny volt és alacsony, bennük helyezték el az ólomból készült vízvezetékeket. A vizellátást aprólékosan meg kellett szervezni, a fürdőbe látogatók nagy száma miatt. A teljes folyosórendszer hossza elérte az öt kilométert.<ref>{{Opcit|n=Roma dei Cesari|o=100}}</ref> A többi folyosó hat méter széles és ugyanolyan magas volt, hosszúságuk összesen több száz métert tett ki. Ezek a folyosók a kemencékhez vezettek, ezért ilyen nagy méretűek, mert a fűtéshez felhasznált fát lovas szekerekkel szállították ide. A folyosókat lámpásokkal világították meg, a lovak számára itatókat alakítottak ki. Ezeknek a folyosóknak a boltozatát jellegzetes kocka alakú 19 x 19 centiméteres téglákból építették. Gondoskodniuk kellett a földalatti helyiségek szellőztetéséről is, ellenkező esetben a fűtéshez használt faanyag átnedvesedett volna. Az [[1912]]-ben feltárt malmot először tévesen a középkorra datálták, de az újabb kutatások szerint a fürdővel egyszerre épült.<ref name="ReferenceC">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=30}}</ref> A 3. században leégett, majd kisebb változtatásokkal újjáépítették és a 5. századig használták.<ref name="ReferenceC"/> A [[Mitrász]]-szentélyt szintén a [[20. század]] elején tárták fel. Bejáratát egy rács vagy ajtó zárta le. A szentély öt helyiségből állt, az első egy előcsarnok volt a fürdő egyik lépcsője alatt. Északi falába egy kisméretű, félkör alalkú félkupolával borított medencét építettek be. Az előcsarnokból egy folyosó vezet a szentély következő helyiségébe, amelyet szintén egy ajtóval vagy ráccsal zártak le. Innen nyílik a tulajdonképpeni Mithrasz-szentély, a legnagyobb amit Rómában építettek. A nagyméretű, téglalap alakú helyiséget keresztboltozatokkal fedték le, padlóját fehér és fekete mozaikokkal díszítették. A padlóba egy kerek aknát ástak, amelyre márványból kifaragott rácsot helyeztek. Az északi hosszú falon ma is felismerhető egy Mithrászt ábrázoló freskó. Az alak [[fríg]] sapkát visel, hasa előtt egy napábrázolással. A padlóba egy nagyméretű aknát ástak, amelyet valószínűleg egy rács fedett. Itt áldozták fel a bikákat az istenség tiszteletére. A központi helyiségből két másik terembe juthatunk, melyeknek eredeti funkciója még nem teljesen tisztázott.