„Csuang Csou” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
58. sor:
==Filozófiája==
[[Lao-ce|{{kínai|Laozi|Lao-ce}}]]hez képest, hogy {{kínai|Zhuangzi|Csuang-ce}} szerint az igazi bölcs teljesen visszavonul a kormányzás feladataitól, és kizárólag a spirituális „szabad kóborlás”-ban leli örömét, a [[Tao|{{kínai|''dao''|''tao''}}]] határtalanságának és spontaneitásának és az eredendő [[Csi|{{kínai|''qi''|''csi''}}]]nek adva át magát.{{refhely|Kósa 2013.|190. o.}}
{{kínai|Zhuangzi|Csuang-ce}} célja, akárcsak valamennyi ókori iskoláé, egyfajta szentség elérése volt, ehhez azonban az erény művelését és az elméleti vitákat elégtelen eszköznek tartotta, helyettük a misztikus intuíciót és az általa is {{kínai|''dao''|''tao''}}nak nevezett teljességgel való egyesülés útját helyezte előtérbe. Szerinte az érzéki tapasztalás és a szenvedélyek eltávolítanak a {{kínai|''dao''|''tao''}}tól, mivel a megkülönböztetésre építenek, ezzel szemben a külső, érzéki világtól való elszakadás („a szív böjtje”), a meditatív technikák és az eksztatikus állapotok mind a {{kínai|''dao''|''tao''}}val való egyesüléshez segítik a törekvőt. Ez a szellemi út valójában visszatérés egy eredendő állapotba, az ürességbe, a nem-cselekvésbe, a „faragatlan rönk” (''pu'' 樸) állapotába, ahonnét szemlélve a világi jelenségek, élet és halál csak folyamatos átalakulás és átváltozás egy-egy fázisa, minden létező forrásának tételezett {{kínai|''dao''|''tao''}} által mozgatott események. {{refhely|Kósa 2013.|190., 191. o.}}
A {{kínai|''Zhuangzi''|''Csuang-ce''}} által gyakran felvetett fontosabb témák közé tartoznak a valóság és a tudás relativitását tükröző nyelvi relativitás kérdése, a paradoxonok jellege, égi és emberi különbsége, a tudás természete, a puszta érvelés hatékonyságával szembeni szkepticizmus, aktivitás és nyugalom viszonya és a halhatatlanok ({{kínai|''xian''|''hszien''}} 仙) állapotának elérése.{{refhely|Kósa 2013.|191. o.}}
== Hivatkozások ==
| |||