Wikipédia

„Baál” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

Baál (szerkesztés)

A lap 2014. december 19., 14:45-kori változata

48 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
a
→‎Név és Etimológia: kisbetűvel írandó
(→‎Kapcsolódó szócikkek: Felesleges, kettő kivételével mindegyik megtalálható a szövegtörzsben, valamint így nem funkciónális)
a (→‎Név és Etimológia: kisbetűvel írandó)
A rasz samra-i (ugariti) szövegekből tudható,<ref>H. Pope, Marvin, „Baal Worship”, in: <em>Jewish Virtual Library </em>(American-Israeli Cooperative Enterprise) (http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/judaica/ejud_0002_0003_0_01786.html 2014/03/17).</ref> hogy Baál a hatalmas viharisten, legyőzi a tengeristent, Jammot és a sárkányszörnyet, Lotant (a Bibliában Leviatánként jelenik meg(Jób 41,1)). Majd Móttal, az alvilág istenével való találkozás során meghal, de testvére és hitvese, Anat fel tudja éleszteni. A halott és újjáéledt isten mítosza összhangban van a természet termékenység és terméketlenség ciklusaival.<ref>Metzger, Bruce M., ed., „Baal”, in: <em>The Oxford Companion of the Bible</em> (Oxford: Oxford Unity Press, 1993), p. 70.</ref>
 
== Név és Etimológiaetimológia ==
 
Baál (Ba`al, héber: בעל) nevének jelentése: 'úr, uralkodó, férj'. A név a Bibliában 90 alkalommal fordul elő különböző kontextusokban.<ref>Van der Toorn, Karl; Becking, Bob; W. van der Horst, Pieter, ed., „Baal”, in: &nbsp;<em>Dictionary of Deities and Demons in the Bible DDD</em> &nbsp;(Cambridge: William B. Eerdmans Publishing Company, 1999), p. 132.</ref> Az ugariti mitológiai szövegek az egyik legfontosabb istenként mutatják be az ugariti pantheonban; ezen felül mind a Héber Bibliában („a Baálok”, Bírák 2:11, 3:7, 8:33), mind az ugariti szövegekben előfordul a név többesszámú változata (ugariti: b`lm), ami arra utal, hogy kisebb helyi istenségeket is így jelölhettek. Helyi kultuszokra utalnak a Baál-Berit, Baál-Gad és Baál-Hermon összetételek.
 
A Baál nevet az Amarna-levelek az Addu istennévvel használják együtt („Én Baálom, én Addum”), hasonlóan az ugariti szövegekhez, amelyek Haddu (hd) istent szólítják így. Mivel Addu/Haddu viharistennel a kelet-sémi népeknél is találkozunk (akkád: Adad, Addu, feltehetően a sumer ad-da „atya” szóból eredően), ezért a Baál név a későbbi nyugat-sémi vallásfejlődés eredménye lehet. Kultikus állatát, a bikát is Adadtól örökölte, párhuzamban az anatóliai és krétai viharisten/bikakultusz kombinációkkal. Személyéhez az éltető eső mellett a pusztító vihart is kapcsolták.
 
Baál gyakorta melléknevekkel együtt fordul elő az ugariti szövegekben ilyenek például: „Hatalmas Baál” (’aliyn b`l) és „Herceg, a Föld Ura” (zbl b`l ars). Ez utóbbi a Héber Bibliában is megjelenik Baal-Zebub formában (2Kir 1:2), de az Újszövetség (Máté 10:25, 12:24) Baal-Zebul formát is megőrizte. További attribútuma a „felhőn lovagló” (ugariti: rkb `rpt), amely a Zsoltárok 68:5-ben cseng vissza.<ref>H. Pope, Marvin, ed., „Baal”, in: &nbsp;<em>Encyclopaedia Judaica &nbsp;</em>(Jerusalem: Keter, 1972), vol. 4., col. 9–12.</ref>
 
Palotája a Zafon-hegyen helyezkedett el, ami Ugarittól 50 km távolságra van, és a mai Jebel el-Aqra`-heggyel azonosítják.<ref>H. Pope, Marvin,  &nbsp;„Baal Worship”, in: &nbsp;<em>Jewish Virtual Library &nbsp;</em>(American-Israeli Cooperative Enterprise) (http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/judaica/ejud_0002_0003_0_01786.html &nbsp;2014/03/17)</ref> A Baál-Zafón névegyüttes az egyiptomi és akkád szövegekben is előfordul, és egy akkád nyelvű ugariti istenkatalógusban Baál-Zafón mint „viharisten, Hazi hegy ura” (dIM be-el huršan ha-zi) szerepel, Haz(z)i pedig a Zafon-hegy hurrita elnevezése.<ref>H. Pope, Marvin, ed., „Baal”, in: &nbsp;<em>Encyclopaedia Judaica</em> &nbsp;(Jerusalem: Keter, 1972), vol. 4., col. 9–12.</ref> A Baál-ciklus hosszasan számol be Baál Zafon-hegyi palotájának építéséről és felavatásáról. A kánaánita térségben ezen felül gyakran jelenik meg bibliai helységnevek előtagjaként is (Baál-Haczor, Baál-Hamon). Feltételezhető, hogy számos Baálnak dedikált templom és kultuszhely létezett; és erre utalnak az ugariti fellegvárban talált nyugati templomon túli fentebb említet helységnevek is.<ref>H. Pope, Marvin, ed., „Baal”, in: &nbsp;<em>Encyclopaedia Judaica &nbsp;</em>(Jerusalem: Keter, 1972), vol. 4., col. 5.</ref>
 
Baál a kánaánita mitológiában leggyakrabban Dagan isten fiaként, de esetenként Él fiaként is megjelenik. Személyéhez az éltető eső mellett a pusztító vihart is kapcsolták. A név női formában is előfordul, mint Baálat istennő („úrnő”). Az ugariti Baál-ciklusokban erőszakos, háborús istennőként megjelenő Szűz Anat (btlt `nt) Baál húga; vita tárgya, hogy a szeretője-e is. Baál állata a bika, és így attribútumai a sisak bikaszarvval és a kezében tartott villám. A hellenizmus idején Zeusz és Jupiter istenekkel azonosították.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/15431847”