„Hutÿra Ferenc” változatai közötti eltérés

Hutÿra András és Kossik Zsuzsanna fiaként született. [[Késmárk]]i és [[igló]]i alapiskolái után gimnáziumi tanulmányait [[Znióváralja|Znióváralján]], [[Eger]]ben és [[Lőcse|Lőcsén]] végezte. 1878-ban a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] orvosi karára iratkozott be, ahol az 1880/1881-es tanévben az élettani intézet demonstrátora volt. 1883-ban szerezte meg orvosi oklevelét, de már 1882-től gyakornokként dolgozott [[Scheuthauer Gusztáv]] mellett az egyetem kórbonctani intézetében. 1886-ban az [[Állatorvostudományi Egyetem|Állatorvosi Tanintézet]] kórbonctani segédtanárává nevezték ki, majd nyugat-európai körútra ment, amelynek során Ausztria, Németország, Dánia, Belgium, Franciaország és Svájc egyetemi állatorvosi intézeteinek munkáját tanulmányozta. Hazatérést követően, 1887-ben az állatorvosi kórbonctan előadó tanára lett. 1888-ban átvette az állatorvosi belgyógyászati klinika vezetését, s az állatorvosi belorvostan és járványtan rendes tanáraként végzett oktatótevékenységet, 1889-ben pedig az állatjárványtan, állat-egészségügyi rendészet és hússzemle magántanárává nevezték ki.

1906-ban udvari tanácsossá nevezték ki, 1917-ben nemesi címet kapott, és felvette a ''szepeshelyi'' előnevet. 1927-től haláláig az Állatorvosi Főiskola képviseletében a felsőház tagja volt. 1931-ben a rektorságról lemondott, 1933 augusztusában pedig a szervezetén elhatalmasodó betegsége miatt a tanítástól és a tudományos közélettől egyaránt visszavonulva nyugdíjba ment. Neje Hajós Magdolna volt.