„Toldy Ferenc Gimnázium” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Infobox, stb. |
|||
1. sor:
{{Iskola infobox
| név = Toldy Ferenc Gimnázium
| helyi név =
| kéttannyelvű név =
| címere =
| kép mérete =
| alapítás ideje = 1854
| bezárás ideje =
| ország = Magyarország
| település = Budapest
| korábbi nevei = Budai Császári és Királyi Felsőreáliskola
| mottó =
| típus = gimnázium
| terület =
| oktatók száma = 46 (2014)
| tanulók száma = 404 (2014)
| hallgatók száma =
| rektor =
| dékán =
| igazgató = Porogi András (történelem)
| om = 035220
| tagozatok =
| tagság =
| cím = 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9
| postacím =
| telefonszám = 201-0736, 225-8696 (iroda)
| honlap = http://www.toldygimnazium.hu
| e-mail cím = iskolavezetestoldy@yahoo.com
| fotó = Toldy gimnázium.jpg
| fotó mérete = 260px
| fotó leírása = A Toldy Ferenc Gimnázium épülete
| szélesség = É
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 30
| szélességi ívmásodperc = 17
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 2
| hosszúsági ívmásodperc = 8
| pozíciós térkép = Budapest
| szöveg pozíciója =
| wikicommons =
}}
A '''Toldy Ferenc Gimnázium''' egy hatosztályos [[gimnázium]] [[Budapest]]en.
6 ⟶ 49 sor:
Az iskolát [[1854]] decemberében [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden ''Budai Főreál'') néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a [[Buda (történelmi település)|budai]] tanács biztosította. Első igazgatójává [[Schenzl Guidó]] [[Ausztria|osztrák]] [[Bencés rend|bencés]] szerzetest, a szomszédos [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium|Egyetemi Katolikus Főgimnázium]] tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes [[gótika|neogót]], sárga és vörös nyerstéglából készült épülete [[1857]] és [[1859]] között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai [[Eötvös József Gimnázium (Budapest)|Eötvös József Gimnázium]]) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az [[1860]]-as [[októberi diploma|októberi diplomáig]] német, majd [[1868]]-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. [[1876]] óta [[érettségi vizsga|érettségit]] is ad.
[[Fájl:kilincs.jpg|155px|balra]]
[[1920]]-ban vette fel a Főreál [[Toldy Ferenc]] nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. [[1934]]-től Toldy Ferenc Gimnázium, [[1951]] és [[1954]] között pedig [[Fürst Sándor]] Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az [[első világháború]]ban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó [[botanikus kert]]je. A [[második világháború]]ban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A [[könyvtár]] elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.
A [[Rákosi-korszak]]ban és az [[1956]]-os [[forradalom]] után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] is, akit [[1957]]-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, [[1959]]-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat [[1961]]-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula ''(Diri bácsi)'' került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki [[1992]] óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.
[[Fájl:kepeslap.jpg|155px|balra]]
[[1970]] óta működik a '''Toldy Teátrum''' (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), [[1972]]-ben jelent meg először '''A Lap''' (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például [[Kövesdi Péter]], Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). [[1975]]-től a [[farsang]]i időszakban rendezi meg a gimnázium a '''Toldys Diáknapok'''at (TDN), színielőadással és [[szalagavató bál]]lal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a '''Toldy Akadémiá'''t. A '''História kör''' 2002 óta működik.
19 ⟶ 66 sor:
[[2007]] szeptemberében az iskola [[Magyar Örökség díj]]at kapott.
==Az intézmény épületei==
[[Antall József]] - miniszterelnök▼
*A [[gimnázium]] [[1859]]-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. [[Petschnig János]] tervezte neogót stílusban.
*A [[2004]]-ben befejezett tornacsarnokot - amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó [[Csók István]] terem - [[Földes László (építész)|Földes László]] tervezte.
==Az iskola neves tanárai==
▲*[[Antall József]] - miniszterelnök
*[[Babics Kálmán]]- geológiai és filozófiai író
*[[Brózik Károly]] - geográfus▼
*[[Csanádi Ferenc]] - az FTC labdarúgócsapatának edzője
*[[Cserey Adolf]] - botanikus▼
▲[[Brózik Károly]]
*[[Dávidházi Péter]] - irodalomtörténész▼
*[[Ezüst György]] - festőművész▼
▲[[Cserey Adolf]]
*[[Hankiss János]] - irodalomtörténész, egyetemi tanár, közoktatási államtitkár
▲[[Dávidházi Péter]]
*[[Hankó Vilmos]] - kémikus, balneológus, az MTA tagja
▲[[Ezüst György]] - festőművész
==Az iskola neves volt tanulói==
* [[
* [[Balázs Péter]] - EU-biztos, külügyminiszter
* [[Csók István]] - festőművész
* [[Hauszmann Alajos]] - építész
* [[Németh László]] - író
* [[Zalatnay Sarolta]] - énekes
== Irodalom ==
| |||