Wikipédia

„I. Ferdinánd aragóniai király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a zöld link kékre
65. sor:
 
== Élete ==
[[I. János kasztíliai király]] és [[Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné|Eleonóra]] aragón királyi hercegnő (infánsnő) másodszülött fia volt. Anyja révén [[IV. Péter aragóniai király]] unokája volt, és ennek a jogán tartott igényt az aragón trónra [[1410]]-ben nagybátyja, [[I. Márton aragóniai király|I. (Emberséges) Márton]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] halála után. Két éves küzdelem után végül megnyerte az aragón örökösödési háborút, és a ''Caspei Megegyezés'' értelmében az aragón, a valenciai és a katalán rendek együttesen őt választották királlyá. A megválasztásában jelentős szerepet játszott az avignoni ellenpápa, [[XIII. Benedek (ellenpápa)|XIII. Benedek]], aki végül I. Ferdinánd trónjelöltségét támogatta. [[1414]]. [[február 10.|február 10]]-én koronázták aragón királlyá [[Zaragoza|Zaragozában]].<ref>Ez volt az utolsó aragóniai királykoronázás.</ref> Miután a törvényes római pápával szemben az ellenpápát támogatta, ezért [[Zsigmond magyar király]] [[1415]]-ben személyesen látogatta meg [[Aragónia|Aragóniában]] a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.<ref>L. Áldásy (1927).</ref> Zsigmondot a ma már [[Franciaország]]hoz, de akkor még [[Katalónia|Katalóniához]] tartozó [[Perpignan]]ban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, aki mind Kasztíliára, mind pedig Navarrára befolyást tudott gyakorolni az egyházi irányvonal tekintetében. A két király közötti első találkozó [[1415]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] szombaton délután zajlott le, miután Zsigmond délelőtt [[XIII. Benedek (ellenpápa)|XIII. Benedekkel]] folytatott tárgyalásokat.<ref>L. Áldásy (1927: 64).</ref> ''(a következő szöveg korabeli, [[20. század|XX. századi]] helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):''
„Ferdinánd királyt ugyanaznap délután látogatta meg, miután látogatását előre tudatta a királlyal. Ferdinánd betegsége miatt ágyban fekve fogadta Zsigmondot, kinek részére az ágy jobboldalán selyembrokáttal leterített díszes szék volt felállítva. Zsigmond beléptekor háromszoros üdvözlettel köszöntötte és megölelte az ágyban fekvő királyt, sajnálkozását fejezte ki a király betegsége felett, majd helyet foglalva megismertette vele a közte és [[XIII. Benedek (ellenpápa)|Benedek]] között lefolyt délelőtti találkozást. Ferdinánd is örömét fejezte ki a felette, hogy Zsigmondot láthatja, aki oly messze földről, oly nagy veszedelmek között jött ide és reményének adott kifejezést, hogy Zsigmond jövetele üdvös eredménnyel lesz az egyház úniójának megteremtésére. A két uralkodó hosszabb ideig maradt együtt, könnyű, befőttekből álló uzsonnát fogyasztottak el, majd Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és [[V. Alfonz aragóniai király|Alfonso]] herceg feleségét látogatta meg. [...] Másnap, szeptember 22-én, vasárnap Ferdinánddal összejöttek [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]], Benedek, az armagnaci gróf,<ref>[[VII. Bernát armagnaci gróf|VII. Bernát]] ([[1364]]–[[1418]]) armagnaci gróf, Franciaország ''de facto'' vezetője [[Armagnaci Mattea aragóniai trónörökösné|Armagnaci Mattea]] ([[1347]]–[[1378]]) aragón trónörökösnének volt az unokaöccse. Mattea [[I. János aragóniai király|Vadász János]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynak]] (ur.: [[1387]]–[[1396]]) volt az első felesége, aki pedig I. Ferdinándnak volt a nagybátyja.</ref> [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] nádor és a többi egyházi és világi nagyok. A kíséret hátramaradt, Benedek, Ferdinánd és Zsigmond egyedül tanácskoztak. A tanácskozás majdnem három óra hosszat tartott. Zsigmond előadta, hogy immár négy év óta fáradozik az egyház békéjének helyreállításán és azzal az óhajjal jött ide is a találkozásra, hogy azt megvalósítsa.”<ref>L. Áldásy (1927: 64–65).</ref>
 
90. sor:
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Irodalom ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferdinánd_aragóniai_király”