„Mellékvese” változatai közötti eltérés

A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú, lelapult szerv. Tömegük egyenként ''4-5 gramm'' egy felnőtt emberben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső '''kéregállományt''' ''(cortex)'' és belső '''velőállományt''' ''(medulla)''. A kéreg felnőtt emberben a szerv 90%-át alkotja, tömött tapintatú, színe kénsárga (okkersárga) a raktározott koleszterinszármazékok miatt. A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús '''kötőszöveti tok''' ''(capsula fibrosa)'' borítja be. A kötőszövetes tokból '''kötőszövetes sövények''' ''(septa fibrosa)'' nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak. A tok szerepe a szerv állományának egybentartása, védelme.

A mellékvese [[retroperitoneum|retroperitonealis]] helyzetű szerv, a ''11-12. háti csigolya'' magasságában. A [[vese]] felső pólusán helyezkedik el, annak '''zsíros tokján''' ''(capsula adiposa)'' belül. A zsíros tok stabilan rögzíti a benne található szerveket.

# A ''főverőér hasi szakaszának; [[aorta|aorta abdominalis]]'' páros ága az '''alsó rekeszütőér''' ''(arteria phrenica inferior).'' Ebből ágazik le a '''felső mellékvese-ütőér''' ''(arteria suprarenalis superior)''. (Az ''a. phrenica inferior'' látja el vérrel a [[rekeszizom]] alsó részét is.)

# A '''középső mellékvese-ütőér''' ''(arteria suprarenalis media)'' közvetlenül a ''hasi aortá''bólaortából ágazik le bal- és jobboldalt.

A mellékvesevelőből a hormonokkal feldúsult vér a sinusokból venulákba, majd ezekből egy központi vénába kerül '''('''vena centralis)'''''). A centrális véna a mellékvese kapuján ''(hilus)'' keresztül hagyja el a szervet, majd vagy a ''vena renalis''-on ''(vesegyűjtőér)'' keresztül vagy közvetlenül a ''vena cava inferior-''ba vezeti a vért.

A [[véna|''vena cava inferior'']] ''(alsó nagy véna)'' a jobb szívfélbe nyílik, ahonnan a vénás vér a kisvérkörbe kerül. A tüdőkből a vér a bal szívfélbe jut, majd innen az aortába pumpálódik. A nagyvérkörön keresztül a mellékvesekéreg és -velő hormonjai eljutnak a célszervekhez, és kifejtik élettani hatásukat.

A mellékveséből (és általában a hátsó hasfali szervekből például a veséből) az elsődleges nyirokutakon keresztül a nyirok az ''aorta körüli ágyéki nyirokcsomók''banyirokcsomókba ''(nodi lymphoidei lumbales)'' vezetődik. Ezekből a másodlagos nyirokerek a ''truncus lumbalis''-on keresztül vagy közvetlenül a ''cisterna chyli''-be vezetik a nyirkot.

A ''cisterna chyli''-ből a nyirok a ''ductus thoracicus-''ba jut, ami a baloldali vénás szögletben ''(angulus venosus)'' a bal ''vena brachiocephalica''-ba nyílik, ahol keveredik a vénás vérrel. A kétoldali ''vena brachiocephalica'' a [[véna|''vena cava superiorbasuperior'']]-ba ''(felső nagy véna)'' egyesül, mely a jobb pitvarba nyílik.

A mellékvesevelő chromaffin sejtjein ''preganglionáris [[autonóm idegrendszer|szimpatikus rostok]]'' végződnek. Ezek a háti (''thoracalis'') [[gerincvelő]] Th10–12 szakaszának oldalszarvaiban elhelyezkedő intermediolaterális magokat (''nucleus intermediolateralis'') képező [[idegsejt]]ek axonjai. A gerincvelőből az elülső gyökereken keresztül lépnek ki, csatlakoznak a [[gerincvelői ideg]]ekhez, majd mint fehér [[myelinhüvely]]ű összekötő ágak (''rami communicantes albi''), elhagyják azokat, és belépnek a [[szimpatikus határlánc]]ba (''truncus sympathicus''). Itt áthaladnak, de nem kapcsolódnak át az 5–9. mellkasi [[idegdúc|dúcokon]], hanem csatlakoznak a [[gerincoszlop]] oldalán futó nagy zsigeri ideghez (''[[nervus sphlanchnicus major]]''). Ez az ideg a [[rekeszizom|rekeszizmot]] a páratlan gyűjtőérrel (''[[vena azygos]]'', jobb oldalon), illetve a fél páratlan gyűjtőérrel (''[[vena hemiazygos]]'', bal oldalon) együtt lépi át a belső (''crus mediale'') és közbülső szár (''crus intermediale'') között, így a [[retroperitoneum]]ba kerül, ahol leszállva ismét elágazik, a ''[[plexus coeliacus]]''-tól (hasüregi fonat, ''plexus solaris'', napfonat) kezdődően. A mellékvesevelőt ellátó rostok a mellékvesefonatba (''plexus suprarenalis'') futnak, belépnek a mellékvesébe, és átkapcsolódnak a mellékvesevelő chromaffin sejtjeire. Az ingerületátvivő [[neurotranszmitter]] az [[acetilkolin]], mely a chromaffin sejtek [[nikotinos acetilkolin-receptor]]ához kapcsolódik. A ''plexus suprarenalis''-ban a ''plexus coeliacus''-ból származó posztganglionáris rostok is jelen vannak.

A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek. Ennek megfelelően a sejtplazmában [[koleszterin|koleszterinészterekből]] álló ''lipidcseppek'', fejlett ''sima felszínű [[endoplazmatikus retikulum]]'' ''(sER)'', és ''tubuláris [[mitokondrium]]ok'' találhatók. (A ''zona reticularis'' sejtjeiben megjelenhet "kopási pigment" ''(lipofuscin)'' is.

A mellékvesekéreg-hyperplasiák, -adenomák és -carcinomák lehetnek készhormon-termelőek, de funkcionálisan inaktívak is. A hormontúltermelődéssel járó állapotokat lejjebb részletezzük. A mellékvese nem hormontermelő daganatai közül a leggyakoribb a vérképző sejtekből és zsírszövetből álló '''myeolipomamyelolipoma'''.