„Ung (folyó)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
Az [[Északkeleti-Kárpátok]] vízválasztójánál, a [[Besszádok]]ban, az [[Uzsoki-hágó]] környékén ered 850 m magasságban. [[Kárpátalja]] nyugati határa, a szlovák–ukrán [[országhatár|államhatár]] mentén folyik végig és [[Ungvár]] közelében lép át Szlovákia területére. Hossza 127 km, ebből 21,3 km esik Szlovákiára, a többi Ukrajnában található. Vízgyűjtő területe 2750 km², 61%-a Ukrajnában, 31%-a Szlovákiában terül el. A folyó a [[Kárpátok]]ban hegyi jellegű. Ungvár előtt ér ki a síkságra, onnantól síkvidéki jellegű folyó. Átlagos vízhozama 32,3 m³/s.
 
Szláv neve az ''už'' ([[Kígyók|kígyó]]) szóból ered. A folyó mentén fekvő legnagyobb város Ungvár, további jelentősebb települések az ukrajnai szakaszon [[Perecseny]] és [[Nagyberezna]]. Az Ung völgye a Kárpátokban közlekedési és gazdasági szempontból jelentős. A folyó mentén halad az [[Uzsoki-hágó]]n keresztül [[Lvivi terület|LvivLvivi megyébeterületre]] vezető főút, valamint a [[villamos vontatás|villamosított]] [[Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal]].
 
Az Ung folyó energetikai hasznosítás a csehszlovák időszakban, az 1920-as években kezdődött. 1925-ben kezdték el az ''Ung-völgyi Vízerőműtelep'' építését, amelyet a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] hatóságok már nem tudtak befejezni. A Magyarországhoz visszakerült területen 1939-ben folytatódott a vízerőmű építése, amely 1942-re készült el. A vízerőműrendszer egy [[Nevicke]] és [[Ókemence]] között felépített duzzasztó és vízkivételi műből áll. Az itt kivett vizet egy üzemi csatorna vezeti el, melyen két energiatermelő telep találhat: egy [[Felsődomonya]] falunál, egy pedig [[Ungvár|Ungváron]]. Az ungvári erőműtelep után az üzemi vízcsatorna visszatér az Ung főágába.<ref>Botlik József: Mitt tett a magyar kormányzat Kárpátalja népeiért, 1939. március − 1944. október, in: Együtt, 2005/2.</ref>