„Szabó Károly (történész)” változatai közötti eltérés

Szabó Mihály református lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia. 1833-42 között [[Debrecen]]ben tanult; ezután [[Késmárk]]ra ment jogot tanulni, és itt [[Hunfalvy Pál]] vezetése alatt különösen a görög klasszikus írók felé fordult a figyelme, azonkívül az ifjúság között alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja volt. 1843 júniusában kitűnő sikerrel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző [[Pozsony]]ban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott. 1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz, és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor veszélyes betegségbe esett, és hazatért szüleihez. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán [[Toldy Ferenc]] meghívására Pestre ment, és segített neki a ''Magyar Tudósok Tára'' című irodalmi vállalkozásábábanvállalkozásában, mely munka kéziratban maradt, valamint kritikái jelentek meg a szintén részben Toldy által szerkesztett ''[[Magyar Szépirodalmi Szemle|Magyar Szépirodalmi Szemlében]]''. E vállalkozás célja volt az összes magyar írók életrajzát és munkáik jegyzékét kiadni. 1848 vége feléig Toldynál lakott, és mintegy 8 kötetnyi életrajzot írt, a kézirat a H betűig terjedt. 1848. első felében [[Békés]] városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] kitörésekor a Békés megyei önkéntes nemzetőrök (szabadcsapat) közé lépett be, és a bánáti táborozás alatt több csatában vett részt, így 1849. április-májusban az Aradot ostromló seregben a főhadnagyságig vitte, és néhány hónapig OkolicsnyOkolicsány őrnagynak a segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát [[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.