„Mellékvese” változatai közötti eltérés

1 699 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
bőv.
a
(bőv.)
[[Fájl:Celiac ganglion.jpg|bélyegkép|jobbra|Macska retroperitoneuma. A bal mellékvese 14-es számmal van jelölve. <br /> (A feji irány balra, a farki jobbra, a hasi irány lent, a háti fent található. 1: rekeszizom, 3: aorta, '''14''': bal mellékvese, 16: gyomor, 17: máj, 18: bal vese)]]
[[Fájl:Gray1127.png|bélyegkép|jobbra|A mellékvese a vese felső pólusán helyezkedik el. (Gray's Anatomy)]]
[[Fájl:Gray1120-adrenal_glands.png|bélyegkép|jobbra|A mellékvesék (sárga) helyzete a retroperitoneumban, hátulról nézve]]
A '''mellékvese''' a [[gerincesek]] (''Vertebrata'') páros [[belső elválasztású mirigy]]e, melyen megkülönböztetünk kéreg- és velőállományt.
 
[[Fájl:Fetal_kidney_23_weeks.jpg|bélyegkép|jobbra|23 hetes magzat veséjének (balra) és mellékveséjének (jobbra) mikroszkópos képe]]
A kéregállomány a [[középső csíralemez]] származéka: mezodermális eredetű.
Az embrionális élet 5. hetében a mesenterium melletti [[hasüreg]]i coelomahám osztódó sejtjeinek egy része bevándorol a környező mesenchymába. Ezek a sejtek alakítják ki a '''fötális mellékvesekérget''' (primitív cortex). Később újabb coelomahámsejtek vándorolnak a mélybe, melyek körülveszik a fötális kéreg hámtelepét, és kialakítják a '''maradandó mellékvesekérget''' (permanens cortex). A terhesség végére a magzati mellékvese mérete megfelel a felnőtt ember mellékveséjéének. Születés után a fötális kéreg nagy része azonban hónapok visszafejlődik, a legkülső részéből pedig a ''zona reticularis'' származik. A maradandó kéregből fejlődik ki a ''zona glomerulosa'' és a ''zona fasciculata''. A mellékvesekéreg végleges szerkezete a [[pubertás kor]]ban alakul ki.
 
A velőállomány a külső [[csíralemez]] származéka: ektodermális eredetű.
=== A magzati mellékvesekéreg működése ===
 
A [[magzat]]i mellékvese és [[máj]], a [[méhlepény]] (placenta), valamint az [[anya]]i mellékvese hormontermelése összefüggösszejátszik egymással, ún. '''fötoplacentárismaternofötoplacentáris endokrin egységet''' alkotva.
 
A magzati mellékvesekéreg belső zónája (a szerv 85%-át kitevő foetalisfötális kéreg) nagy mennyiségű androgént (elsősorban dehidroepiandroszteron-szulfátot, '''DHEAS'''-t) termel, melyhez a szükséges [[koleszterin]]t a magzati májban a [[prolaktin]] hormon által serkentve intenzíven termelődő LDL (''low density [[lipoprotein]]'') biztosítja. A DHEAS egy részéből a magzati májban [[1616alfa-hidroxi-dehidroepiandroszteron-szulfát]] ('''16-OH-DHEAS''') képződik.
Ezután a magzati és az anyai mellékvese által termelt androgének a méhlepény [[trophoblast]] sejtejeiben ösztrogénekké alakulnak (a DHEAS és DHEA [[ösztradiol]]lá, a 16-OH-DHEAS [[ösztriol]]lá), melyek < 15%-a a magzatba kerül, a többségük viszont az anyai keringésbe jut. Az anyai szervezetben a méhlepény által termelt [[progeszteron]] és ösztrogének hatására a [[méh (szerv)|méh]] nyugalomban marad (nincsenek [[méhösszehúzódások]]), valamint az [[emlő]]szövet növekedése fokozódik, miközben [[tej]]elválasztása gátlódik.
Ezután a magzati és az anyai mellékvese által termelt androgének a méhlepény [[trophoblast]] sejtejeiben [[anabolizmus|anabolikus]] hatású '''ösztrogénekké''' alakulnak (a DHEAS és DHEA [[ösztradiol]]lá és [[ösztron]]ná, a 16-OH-DHEAS [[ösztriol]]lá), melyeknek kevesebb mint 15%-a a magzatba kerül, a többségük viszont az anyai keringésbe jut. A terhesség végén naponta termelődő 100 mg ösztrogén 80%-a magzati előanyagokból képződik. (A placentában nincs sem 17alfa-hidroxiláz, sem szteroid-17,20-liáz enzim, melyek az androgén-előanyagok termelődését katalizálnák, tehát ösztrogéntermelés csak a mellékvese-androgének felhasználásával történhet.)
 
Ezután a magzati és az anyai mellékvese által termelt androgének a méhlepény [[trophoblast]] sejtejeiben ösztrogénekké alakulnak (a DHEAS és DHEA [[ösztradiol]]lá, a 16-OH-DHEAS [[ösztriol]]lá), melyek < 15%-a a magzatba kerül, a többségük viszont az anyai keringésbe jut. Az anyai szervezetben a méhlepény által termelt [[progeszteron]] és ösztrogének együttes hatására a [[méh (szerv)|méh]] növekszik, és nyugalomban marad (nincsenek [[méhösszehúzódások]]), valamint az [[emlő]]szövet növekedése is fokozódik, miközben [[tej]]elválasztása gátlódik.
A méhlepény által termelt progeszteron a magzati mellékvesekéreg '''kortizol'''- (glukokortikoid-) termeléséhez is nélkülözhetetlen, mivel a magzatban hiányos a 3béta-hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzim szintézise, mely a pregnenolon-progeszteron átalakulást katalizálná.
 
A mellékvesekéreg által termelt glukokortikoidok nélkülözhetetlenek a [[tüdő]] méhen belüli fejlődéséhez, és a [[születés]] körüli időszakban a II. típusú pneumociták [[surfactant]]-termeléséhez is. (A surfactant egy [[felületaktív anyag]], amelynek hiánya a léghólyagocskák összeeséséhez, és így [[légzési elégtelenség]]hez vezetne.)
 
A születés előtt a magzati mellékvese androgéntermelése csökken, miközben [[kortizol]]- (glukokortikoid-) termelése növekszik. A kortizol tovább fokozza a méhlepény ösztogénszintézisét, ami serkenti a méhen belüli [[prosztaglandin]]-termelést is. Mind az ösztrogének, mind a prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a szülés megindításában:
*az ösztrogének növelik a [[méhnyakcsatorna]] képlékenységét, és fokozzák a méhizomzat [[oxitocin]]-érzékenységét;
*a prosztaglandinok pedig ugyancsak növelik a méhnyakcsatorna képlékenységét, és méhösszehúzódásokat váltanak ki.
 
A születés után az újszülött keringésének és kiválasztásának fenntartásában fontos szerepe van az aldoszteronnak. Az aldoszteron, az adrenalin és a noradrenalin a zavartalan alkalmazkodáshoz (adaptáció) is szükséges.
A születés után az androgéntermelő foetalis kéreg visszafejlődik (csupán a legkülső rétege marad fenn, mint ''zona reticularis''), és az első 5-6 életévben az egész szerv androgéntermelése csupán minimális mértékben zajlik.
 
A születés után az androgéntermelő foetalisfötális kéreg hónapok alatt visszafejlődik (csupán a legkülső rétege marad fenn, mint ''zona reticularis''), és az első 5-6 életévben az egész szerv androgéntermelése csupán minimális mértékben zajlik.
 
Itt jegyezzük meg, hogy várandósság során az anyai mellékvesekérgeben jelentősen fokozódik az aldoszteron- (mineralokortikoid-) és kortizoltermelés, de a vérben ezek a hormonok javarészt kötött állapotban vannak, s az aktív hormonszint csak kisebb mértékben emelkedik.
{{Bővebben|Terhesség}}
 
A glukokortikoidok hiánya miatt csökken a [[glükóz]]képzés (glukoneogenezis) és elapadnak a [[máj]] és [[vázizom]]zat [[glikogén]]raktárai, melyek következtében, elsősorban terhelés során, csökken a vércukorszint (hypoglycaemia), és fokozódik az [[inzulin]]érzékenység. A katekolaminok csökkent hatásossága a szív- és keringési elégtelenség, vérnyomáscsökkenés fokozódásához vezet. Az ADH termelése emelkedik, ami a vízvisszatartás irányában hat, de a nátriumvesztésre nincs hatással, így hyponatraemia alakulhat ki. Csökken a [[fertőzés]]ekkel szembeni ellenállóképesség is.
 
Az androgénhiány miatt gyérül a nők hónalj- és szemérem[[szőrzet]]e, amenorrhoea alakulhat ki, valamint csökken a [[libidó]] is.
 
A betegség egyéb tünetei: általános gyengeség ([[adynamia]]), [[izomgyengeség]], [[étvágytalanság]], [[hányás]], [[hasmenés]], [[fogyás]], [[ájulás]], súlyos esetben [[kóma]] és [[halál]].
==== Glukokortikoid-túltermelés: Cushing-szindróma ====
 
A primer, adrenális '''[[Cushing-szindróma]]''' oka glukokortikoid-termelő daganat vagy hiperplázia. [[Elhízás]] alakul ki, mely az [[arc]]ra (ami ettől kikerekekedik: holdvilágarc), [[váll]]ra, [[hát]]ra és [[has]]ra lokalizálódik (cushingoid alkat), mindeközben viszont mobilizálódik is a raktározott zsír, és a szabad zsírsavak bomlástermékei [[ketózis]]t és [[ketonaemia|ketonaemiát]] okoznak. Fokozódik a fehérjék lebomlása is, és a nitrogénegyensúly negatívvá válik. Izomgyengeség alakul ki. A májban fokozódik a glikogén- és glukóztermelés, ami magas vércukorszinthez, ez pedig fokozott inzulintermelődéshez vezet (szteroid-diabétesz), ami később inzulinhiányba és valódi [[cukorbetegség]]be mehet át (metaszteroid diabétesz). A diabétesz velejárói az olthatatlan szomjúság (polydipsia), bő vizelés (polyuria) és glükózvizelés (glucosuria). Magas vérnyomás jön létre. A [[vörösvértest]]szám magas (polycythaemia). A bőrön az elasztikus elemek pusztulása miatt liláslivid (lila), vöröses [[stria|striák]] jelennek meg (leginkább a hason és a farpofákon), valamint a bőr erei szakadékonyakká válnak, ami bevérzésekhez vezet. [[Csontritkulás]] (osteoporosis) alakul ki. Nőknél a havi vérzés elmarad ([[amenorrhoea]]), és hirsutismusa virilismus egyéb tünetei jöhetjöhetnek létre. [[Tudatzavar]] is fellép. A kortizol-túltermelés következtében csökken az agyalapi mirigy ACTH-képzése, így az egyébként ép mellékvesekéreg-területek sorvadnak, színük elhalványodik (lipiddepléció).
 
[[Iatrogén]] Cushing-szindrómát okozhat a kortikoszteroid-kezelés is, a fent leírt eltérésekkel.
==== Nemi hormonokat termelő mellékvesekéreg-daganatok ====
 
Androgéntermelő jó- vagy rosszindulatú daganatok nőkben virilizmushoz vezetnek: amenorrhoea, az [[emlő]]k sorvadása, a csikló megnagyobbodása, fokozott szőrnövekedés és(hirsutismus), a hang mélyülése és acne alakul ki.
 
Ösztrogéntermelő daganat férfiakban [[gynecomastia|gynecomastiát]] (az emlőmirigyek megnagyobbodását) és heresorvadást okoz.
* Hajdu Ferenc: ''Vezérfonal a neuroanatómiához''. 3. kiadás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-9214-41-8
* Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): ''Patológia.'' 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-226-075-9
* Papp Zoltán (szerk.): ''A szülészet-nőgyógyászat tankönyve.'' Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9656-17-8
* Röhlich Pál: ''Szövettan''. 2. kiadás. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-38-0
* T. W. Sadler: ''Langman orvosi embryologia''. 7. kiadás. Ford.: Hadházy Csaba, Lévai Géza. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-242-035-7