„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

 
A Temesközből, a Maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, úti költséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket.<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a XV. században.</ref> A nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt /Bánság/ visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. Az Merci gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723-25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva.<ref> Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében /Colonizarile Habsburgice in Banat. Ed. Facla 1972/</ref> A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is.<ref>A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlanként írták be. A korabeli térkép viszont lakottként mutatja.</ref> A környező községek lakossága mind őshonosak, láthatók a falvak házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a XV. században.</ref> azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás<ref>A XVII. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. Varjas átlagos falu 150 főt tartott nyilván a török, személyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. Erdélyi Tudományos Füzetek 1935</ref>. Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, vagy a Maroson túlra mentek.
 
A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását nem tiltották.
1 233

szerkesztés