„Kolozsvári gettó” változatai közötti eltérés

legalább egy szócikken belül írjuk egységesen
(legalább egy szócikken belül írjuk egységesen)
Egy április 13-án megjelent rendelet szerint a zsidó üzletek szombaton is kötelesek nyitva tartani, ezt április 22-én újabb rendelet követte, amely a zsidó üzletek bezárásáról intézkedett. Április 24-én bejelentették, hogy májustól csökkentik a zsidók élelmiszeradagját. A megszorító intézkedések és a más városokban felállított gettókról érkezett hírek ellenére a zsidó lakosság nem mérte fel a helyzet súlyosságát, és abban bíztak, hogy a magyar állam megvédi őket.
 
Május elsején [[Dieter Wisliceny]], a budapesti [[Eichmann-kommandó]] tagja Kolozsvárra utazott, hogy ellenőrizze a gettó felállításának előkészületeit. Május 2-án a város vezetői dr. [[Vásárhelyi László (polgármester)|Vásárhelyi László]] polgármester vezetésével tanácskozást tartottak, ahol a gettósítás részleteit dolgozták ki. A gettó helyszínéül a város északkeleti részén fekvő [[ÍrisznegyedIrisz-telep|Irisz negyedben]]ben levő téglagyárat jelölték ki. Aznap éjszaka falragaszokat helyeztek ki egy új rendelettel, amely este 6-tól délelőtt 11 óráig tartó kijárási tilalmat írt elő a zsidók számára. A május 3-i újságok szerint a belügyminiszter rendelete alapján a városi hatóságok a zsidó lakosság számára a téglagyárat jelölték ki kényszerlakhelyül; a rendelet végrehajtását ugyanazon napon hajnali 5 órakor el is kezdték. [[Ferenczy László]] csendőrezredes feljegyzései szerint a marosvásárhelyi és kolozsvári csendőrkerületek zsidóságának gettósítására [[Endre László]] - május 3-án véget érő - észak-erdélyi és kárpátaljai szemleútját követően került sor, melyben egyúttal eligazításban részesítette a helyi csendőri és adminisztrációs vezetőket is.<ref>{{CitLib|aut=Zinner Tibor|aut2=Róna Péter|tit=Szálasiék bilincsben. II. kötet|red=Lapkiadó Vállalat|loc=Budapest|ann=1986}}</ref>
 
== A gettó felállítása ==