„Gasztronómia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
A '''gasztronómia''' a [[kultúra]] és az [[étel]] közötti összefüggés [[tudomány]]a vagy művészete, de sokan vallják azt is, hogy a „kettő együtt”. Hozzátartozik a terítés, a felszolgálás művészete, az étkezés kultúrája és minden más, ami az étkezéshez kapcsolható. [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] szerint "A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással".
[[Fájl:Gasztronómia.jpg|250px|thumb|right]]
== Tárgya ==
[[Fájl:Jean Anthelme Brillat-Savarin.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Brillat-Savarin ''La Physiologie du Goût'' ''(Az ízlés fiziológiája)'' című híres művének címlapja, a szerző portréjával (1848)]]
[[Fájl:Czifray István szakácskönyve 1816.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Czifray István szakácskönyve 1816-ból]]
A gasztronómia kifejezés nem csupán a főzés [[tudomány]]ával kapcsolatos. A gasztronómia a kultúra számos összetevőjét tanulmányozza, az ételből kiindulva. Így csatlakozik egymáshoz a [[képzőművészet]], a [[Társadalomtudományok listája|társadalomtudomány]], a [[természettudomány]] és még a [[műszaki tudományok]] is az emberi lény [[étkezési rendszer]]e körül.
 
{{Bővebben|Portál:Gasztronómia}}
 
== A szó eredete ==
 
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény.
[[File:Apicius, De re coquinaria, 1498 Wellcome L0014639.jpg|jobbra|180px|bélyegkép|Apicius 1498-ban kinyomtatott szakácskönyve.]]
[[File:Apicius 1541.jpg|jobbra|180px|bélyegkép|Egy 1541-es példány fedőlapja.]]
 
== Története ==
Az első igazán komoly gasztronómia tárgyú műnek a [[Tiberius római császár]] idejében élt híres [[Ókori Róma|római]] gourmet [[Marcus Apicius Gavius]] ''De re coquinaria'' című latin nyelven íródott receptgyűjteményét tartják. <ref>[http://www.budai-rfg.sulinet.hu/joomla_cms/components/pdf/Apicius_szakacskonyv.pdf Apicius: De re coquinaria], budai-rfg.sulinet.hu</ref> A [[szakácskönyv]]ek és [[recept (gasztronómia)|receptgyűjtemények]] közül a legismertebb [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] (1755-1826), ''Az ízek élettana'' című könyve a [[19. század]] utolsó éveiből az ízlelés fiziológiájáról. Ez a mű abban különbözik a hagyományos [[szakácskönyv]]ektől, hogy tanulmányozza az összefüggést az [[érzék]]ek, leginkább az [[ízlelés]] és az [[étel]] közt.
45 ⟶ 44 sor:
== Irodalom ==
* Dr. Sahin-Tóth Gyula - Tusor András: ''Gasztronómia'', Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., 2006, ISBN 963-637-218-7
* [http://mek.oszk.hu/08300/08343/08343.htm Szakácsmesterségnek könyvecskéje (Átirat) MEK OSZK] Kolozsvár, M. Tótfalusi K. Miklós, 1698.
 
== További információk ==
51. sor:
* [http://gasztronomia.tlap.hu/ Gasztronómia - a világ konyhái egy tuti gyűjteményben]
* [http://www.gsztujsag.com/ GSZT - Gasztronómia, Szálloda, Turisztika]
* [http://mek.oszk.hu/08300/08343/08343.htm Szakácsmesterségnek könyvecskéje (Átirat)]
 
* [[b:Szakácskönyv/Alapok/Technika|Konyhatechnika]]