„Balkas-tó” változatai közötti eltérés

A '''Balkas-tó''' ([[Kazak nyelv{{kazakul|kazakul]]: ''Балқаш Көлі, Balķaš Kôli|kk}},'' [[Orosz nyelv{{oroszul|oroszul]]: ''озеро Балхаш''}} [ozero Balhas]) nagy részben sósvizű, [[Lefolyástalan vízgyűjtő területmedence|lefolyástalan]] [[tó]] [[Kazahsztán]] délkeleti részében, [[Közép-Ázsia]] legnagyobb tava az [[Aral-tó]] után. Ugyanannak a [[Lefolyástalan vízgyűjtő terület|lefolyástalan]] medencének a része, amelynek a [[Kaszpi-tenger]] és az Aral-tó is.

[[Fájl:LakeBalkhash-EO.jpg|bélyegkép|balra|A [[NASA]] fotója a Balkas-tóról ([[2000]]. [[április 18.|április 18-án]]-án készítette a SeaWiFS műhold).]]

A tó területe 16&nbsp;996&nbsp;km², de az Aral-tóhoz hasonlóan zsugorodik, mivel a beléömlőbelé ömlő folyók vizének egy részét felhasználásra elterelik.<ref>[http://www.ilec.or.jp/database/asi/asi-54.html Lake Balkhash<!-- Bot generated title -->]</ref>

Partvonala mintegy 2385 kilométer hosszú. Legnagyobb hosszúsága 605 kilométer, maximumlegnagyobb szélessége a keleti oldalán 74, nyugaton 19 kilométer. Átlagos mélysége 5,8 méter, mért legnagyobb mélysége 25,6 méter. Vizének térfogata 106&nbsp;km³.

A Balkas-medence vizei főként hét folyón keresztül jutnak a tóba. Ezek közül a legnagyobb az [[Ili folyó]], amely a [[ripári övezetek]] vizének legnagyobb részét viszi a tóba (főleg Kína [[HszincsiangHszincsiang–Ujgur Autonóm Terület]] tartományánakének hegyeiből), más folyók, mint például a [[Karatal]], felszíni és földalatti folyásokat is gyűjtenek. A többi beléömlő folyó: [[Akszu]], [[Lepszi]], [[Bian]], [[Kapal]], [[Kokszu]].

== A történelembenTörténelem ==

[[I.e.103|Kr. e. 103]] és a [[8. század]] közt a kínaiak a Balkas régióját Pu-KUKu, vagy Bu-Ku néven ismerték. A 8. századtól a déli partjai és a [[Tiensan]] hegység közt elterülő vidék neve „a Hét Folyó” volt ([[török nyelvek]]en ''{{törökül|Jetisu''}}, [[Orosz nyelv{{oroszul|oroszul]] Семиречье}}, [[Szemirecsje]]). A régióban a nomád törökök és [[mongolok]] kultúrája Közép-Ázsia letelepült népeiével keveredett. A kínai [[Csing-dinasztia]] idején ([[1644]] - –[[1912]]) a tó és vidéke a birodalom északnyugati határát képezte. [[1864]]-ben a [[kínai-orosz szerződés]] [[Oroszország]]nak juttatta a tavat és környékét. A [[Szovjetunió]] felbomlása ([[1991]]) után Kazahsztán része lett.

== ForrásJegyzetek ==

{{portál|Földrajz||}}