„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
114. sor:
A {{koreai|Gapsin|Kapsin}}-incidens nyomán von Möllendorff azt javasolta a királyi családnak, hogy a japán–kínai tengelyből kikerülve az [[Orosz Birodalom|oroszokkal]] próbáljanak meg szövetséget kötni.{{refhely|Nahm|165. o.}} A kínaiaknak nem igazán tetszett, hogy Korea titokban az oroszokkal tárgyal, így 1885-ben elengedték a [[Hungszon nagyherceg|Nagyherceget]], remélve, hogy szembe tudják helyezni az orosz-barát Min királynéval és támogatóival. A növekvő kínai befolyás és {{koreai|Yuan Shi-kai|Jüan Si-kaj}} trónfosztási tervei{{jegyzet*|{{kínai|Yuan|Jüan}} többször is megpróbálta odahaza felvetni {{koreai|Gojong|Kodzsong}} és felesége eltávolítását a koreai trónról{{refhely|Nahm|169. o.}}}} egyre inkább növelték a Kína-ellenes hangulatot az udvarban.{{refhely|Nahm|171–172. o.}}
===Növekvő japán befolyás, a {{koreai|Gabo|Kabo}}-
====A {{
{{bővebben|Tonghak-lázadás|Első kínai–japán háború}}
A politikai intrikák közepette a parasztok élete egyre nehezebbre fordult, egymást követték az újabb és újabb [[adó]]k, melyek alól a tehetősebbek a korrupt hivatalnokrendszernek és a kiskapuknak köszönhetően ki tudtak bújni, a röghöz kötött földművesek azonban nem. Az 1850-es években a parasztok növekvő elégedetlensége egy új vallási irányzat, a [[Tonghak|{{koreai|Donghak|Tonghak}}]] (동학, 東學; „keleti tudomány”) felemelkedéséhez vezetett, melynek alapjait [[Cshö Dzseu|{{koreai|Choi Je-u|Cshö Dzseu}}]] (최제우) fektette le. {{koreai|Choi|Cshö}} a [[taoizmus]]ból, a [[buddhizmus]]ból, a [[koreai mitológia|koreai hiedelemvilágból]] merítkezett, és a [[Római katolikus egyház|katolikus vallás]] is hatással volt rá, bár ezt nem volt hajlandó elismerni. A {{koreai|Donghak|Tonghak}} ellenezte a nyugati tudományt és befolyást, a [[korrupció]] elsöprését és a parasztok életének jobbítását követelte. Gyorsan terjedt, több elszigetelt felkelés is kitört a követői vezetésével, így a kormány komoly veszélyként érzékelte. {{koreai|Choi|Cshö}}t 1864-ben kivégezték, mozgalma azonban tovább terjedt a köznép körében, az ezt követő évtizedekben pedig az elégedetlenség egyre csak nőtt. Az adók és a hivatali korrupció mellett óriási terhet jelentett a parasztságnak az, hogy a kitermelt rizs jó része Japánba került, a halászokat pedig nagy károk érték a terjeszkedő, privilégiumokkal rendelkező japán halászhajók miatt.{{refhely|Cumings|115–119. o.|azonos=C115-119}}{{refhely|Seth|243–246. o.|azonos=S243-246}}
====A Kabo-reformok====
{{bővebben|Kabo-reformok}}
===A Koreai Császárság===
| |||