„Gironde (francia forradalom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Linkoman átnevezte a(z) Girondisták lapot a következő névre: Gironde (francia forradalom): A francia Wikipédia szócikkének is ez a címe |
|||
10. sor:
Másodszor: A Konvent képviselőinek helyettesei gyűljenek össze Bourges-ban, amilyen gyorsan csak lehetsége, de ne folytassákanak tanácskozásokat, amíg megbízható forrásból nem tájékoztatták őket a Konvent feloszlatásáról...
Harmadszor pedig indítványozom, hogy e határozatot speciális küldöncök vigyék a megyékbe! Ha mindezt elfogadták, békésen dolgozhatunk majd
tovább, mint olyan férfiak, akik biztoságba helyezték a rájuk bízottszent letétet!”
Kivégzésük ==▼
A Konvent végül létrehozott egy 12 fős bizottságot, hogy figyelemmel kísérje a kommün tevékenységét. A kommün ekkor létrehozta a szekciók központi forradalmi bizottságát, majd [[Hanriot]], a Nemzetgyűlés frissen kinevezett vezetője fegyvereseivel június 2-án körülvetette a Konvent épületét. Az épületen belül kaotikus jelenetek zajlottak le ezt követően: fegyverrel felfegyverzett képviselők egymást rángatták le a szószékről. Közben megjelentek a [[Sans-culotte|fegyveres felkelők]], akik a párizsi nép képviselőiként fellépve azt követelték, hogy a konvent tartóztassa le a “gyanús” képviselőket. Egyes képviselők javasolták 22 “gyanús” képviselő letartóztatását. A [[Közjóléti Bizottság]] nevében fellépő Barere azonban ezt elutasította a letartóztatást, és javasolta, hogy kérjék fel a képviselőket, hogy önként mondjanak le a mandátumukról és helyezzék magukat a nép védelme alá. Egyes képviselők önként felajánlották erre lemondásukat, mások azonban felháborodottan elutasították ezt. A Konvent ekkor úgy határozott, hogy az összegyűlt fegyveresek között fog tanácskozni. A kivonult képviselőket azonban Hanriot és fegyveresei visszazavarták az ülésterembe. A visszatérő küldöttek ekkor határozatot fogdtak el, hogy egyes tagjai házi
őrizetbe kerülnek. A képviselők kétharmada azonban kijelntette, hogy kényszer hatása alatt cselekednek, emiatt nem szavazott. Végül a Hegypárt tagjai, illetve az ülésterembe benyomuló tömeg egyes tagjai hozták meg a határozatot
▲== Kivégzésük ==
{{idézet|A Forradalmi Törvényszék tegnap (1793. október 31.)lezárta azt a nagy pert, amely magára vonta Franciaország és Európa figyelmét. Brissot, Vergniaud, Gensonné, Duprat, Valazé, Lehardy, Ducos, Boyer-Fonfrde, Boilleau, Gardien, Duchstel, Sillery, Fauchet, Duperret, Lasocure, Carra, Lesterp-Beauvais, Minville, Antiboul, Vigée és Lacaze vádlottakról megállapították, hogy összeesküdtek a Köztársaság egysége és oszthatatlansága ellen, a francia nép szabadsága és biztonsága ellen. Halálra ítélték őket. Az ítéletet, mely megreszketteti a zsarnokokat és a rabszolgákat, tegnap hajtották végre a Forradalom terén. Valazé ítélete meghallgatása után szíven szúrta magát, holttestét külön kocsiban vitték a kivégzés helyére, majd együt temették el a többi elítélt testével. A kivégzés délután egykor kezdődött. Az elítéltek többsége bátorságról és lelkierőről tett tanúbizonyságot. A kordéról leszállva megölelték egymást, az úton szónokoltak a néphez, a vérpadon pedig azt kiálltották: Éljen a Köztársaság! Sillerynek és Fauchet-nak külön gyóntatója volt, őket végezték ki elsőnek. Kivégzésük háromnegyed órét vett igénybe. A nép is azt kiálltotta: Éljen a Köztársaság!|A Nagy Francia Forradalom Dokumentumai. Szerk.: Hahner Péter. 350. old. Budapest, Osiris Kiadó, 2000.}}
==Forrás==
| |||