„Magyar–horvát kiegyezés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''magyar–horvát kiegyezés''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''hrvatsko-ugarska nagodba'') a magyar Országgyűlés által [[1868]]. [[június 25.|június 25]]-én elfogadott 1868. évi XXX. törvénycikk közkeletűbb elnevezése, mely az [[1867]]-es [[Kiegyezés|osztrák–magyar kiegyezést]] követően indult tárgyalások lezárása Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyának rendezéséről. Az egyezség [[
== Tartalma ==
[[Fájl:Croatia-Slavonia-Kingdom-of-Hungary.png|bélyegkép|320px|jobbra|
A kiegyezés értelmében a magyar politikai elit elismerte a [[horvátok|horvátot]] mint politikai [[nemzet]]et, és kimondta, hogy Magyarországon (Magyar Királyságon belül) a közigazgatási [[Magyarország]], illetve
Mivel [[Dalmácia]] [[Ausztria]] fennhatósága alatt volt, csak Horvátország, [[Szlavónia]] és a [[Határőrvidék]] egyesült
Horvát- és Szlavónország
A [[horvát nyelv|horvátot]] [[hivatalos nyelv]]ként használhatták a belső közigazgatásban és önálló horvát kormány alakult [[Zágráb]]ban a mindenkori [[horvát bánok listája|horvát bán]] vezetésével. Ezeken felül a magyar [[Országgyűlés]]be a [[Szábor|horvát országgyűlés]] (Szábor) kezdetben 29, majd a [[katonai határőrvidék]] föloszlatása után összesen 42 képviselőt delegálhatott (40-et az alsóházba, kettőt a felsőházba) valamint a két ország kapcsolataiért felelős [[
== Politikai értékelése ==
|