„Hubble űrtávcső” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.182.113.50 (vita) szerkesztéséről Hello world szerkesztésére
1. sor:
{{Műhold infobox
== Küldetés ==
|név =Hubble űrtávcső
A HST-t [[1990]]. [[április 24.|április 24]]
|kép =Hubble 01.jpg
|képméret =
|képaláírás =
|ország ={{Amerikai Egyesült Államok}}<br />[[Európa]]
|űrügynökség ={{fj|NASA|1}} {{fj|ESA|1}}
|gyártó =
|tudományos vezető =
|összköltség =
|nssdc id =1990-037B
|típus =[[csillagászati műhold|csillagászati]]
|rendeltetés =
|személyzet =
A|indítás HST-tdátuma =[[1990]]. [[április 24.|április 24]]
|indítás helye = [[Kennedy Űrközpont]]
|hordozórakéta =[[Discovery űrrepülőgép|Discovery]], [[STS–31]]
|visszatérés dátuma =
|élettartam = ~ 28 év
|tömeg =11 110 kg (induláskor)
|energiaellátás =2800 watt, 2 db [[napelem]]ből
|műholdplatform =
|pálya =
|pályamagasság =569 km
|excentricitás =
|inklináció =28,5 fok
|periódus =96 perc
|weboldal =www.spacetelescope.org/
|rss hírek = [http://hubblesite.org/newscenter/newscenter_rss.php]
}}
 
A '''Hubble űrtávcső''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Hubble Space Telescope'', HST) [[csillagászati műhold]], az amerikai [[Nagy obszervatóriumok]] sorozat első tagja, amely [[Infravörös sugárzás|közeli infravörös]], [[Látható spektrum|látható fény]] és [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya]] tartományban végez észleléseket. Nevét [[Edwin Hubble]] huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű [[Ritchey–Chrétien-távcső]], mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb [[űreszköz]], angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” ''(The People's Telescope)'' nevezik. Tervezett utódja a [[James Webb űrtávcső]], bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A programot a [[NASA]] vezeti az [[Európai Űrügynökség]] (ESA) részvételével.
dították a [[Kennedy Űrközpont]]ból a [[Discovery űrrepülőgép]]pel az [[STS–31]] küldetés keretében. Az első képet az [[NGC 3532]] [[nyílthalmaz]]ról készítette, [[1990]]. [[május 20.|május 20-án]]. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a [[napelem]]táblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 [[giroszkóp]] közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
 
== Küldetés ==
dítottákA HST-t [[1990]]. [[április 24.|április 24-én]] indították a [[Kennedy Űrközpont]]ból a [[Discovery űrrepülőgép]]pel az [[STS–31]] küldetés keretében. Az első képet az [[NGC 3532]] [[nyílthalmaz]]ról készítette, [[1990]]. [[május 20.|május 20-án]]. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a [[napelem]]táblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 [[giroszkóp]] közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
 
Ennek ellenére az első másfél évben 900 [[csillagászat]]i célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a [[Pluto (törpebolygó)|Plútó]]/[[Charon (hold)|Charon]] rendszer felbontása, az [[SN 1987A]] [[szupernóva]] körüli gázgyűrű felfedezése, a [[Szaturnusz]]on egy óriási [[légkör]]i vihar fényképezése stb.