Wikipédia

„Szív” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
JWbot (vitalap | szerkesztései)
10 914 szerkesztés
a WPCleaner v1.34b - Fixed using WPM:E ([016] Unicode vezérlőkarakterek sablonokban)
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
A '''szív''' ''(cor)'' a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásaival biztosítja a nagy- és kis vérkörben az állandó véráramlást és egyéb tényezőkkel együtt az ehhez szükséges [[vérnyomás]]t, billentyűrendszere gondoskodik a véráramlás egyenirányításáról, saját szabályozómechanizmusai, valamint idegi és hormonális hatások közbeiktatásával alkalmazkodni tud a változó megterhelésekhez.
== Méretei ==
A szív nagysága a testtömeggel megközelítőleg arányos. (Átlagosan 4 gramm/testsúlykilogramm.) Így a szív súlya átlagos férfiban 300 gramm, (nőben valamivel kevesebb). A szív átlagos átmérői: hosszúsága 150 mm, haránt átmérője 110 mm, sagittalis átmérője 90 mm, körfogata a pitvar-kamrai határon 260 mm. (Laennec szerint a szív mérete az egyén öklével azonos, de ez csak nagyon felületes megközelítése a tényleges viszonyoknak.)
 
== Helyzete ==
A szív a mellkasban a [[szegycsont]] ''(sternum)'' mögött, a [[gátor]] ''(mediastinum)'' elülső alsó részében [[Gátor|mediastinum cardiacum]] a mellkas középvonalától kissé balra, saját savós üregén, a [[Szívburok|szívburkon]] belül helyezkedik el (megközelítőleg 2/3:1/3 arányban). Felső tömegesebb része a ''basis cordis'', alsó elkeskenyedett vége a szívcsúcs ''(apex cordis)''. A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a szív helyzete is. Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral (ezt ''situs inversus''-nak nevezik). Jobbról és balról a két [[tüdő]] veszi körül, alul a [[rekeszizom|rekeszizmon]] ''(diaphragma)'' fekszik. Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik.
 
== Mellkasfali vetülete ==
27 ⟶ 28 sor:
* a koszorúbarázda ''sulcus coronarius'' jobb alsó végpontja, a jobb 6. bordaporc szegycsonti végétől 2 cm-re
(Ezeket a pontokat enyhén domború vonalakkal összekötve megkapjuk a szív elülső mellkasfali vetületét)
 
== A [[szívburok]] ==
A szív a [[szívburok]]ba ([[Szívburok|pericardiumzsákba]]) van zárva és nagyrészt a [[tüdő]] veszi körül. A ''pericardium'' egy savós hártya; két lemezből áll, melyek a szívből eredő artériáknál, illetve a szívbe ömlő vénáknál áthajlanak egymásba. A tulajdonképpeni zsák, amiben a szív helyet foglal nem más, mint a fali lemez ''(lamina parietalis pericardii)'', míg a a belső, zsigeri lemez ''(lamina visceralis pericardii)'' a szívhez simul annak legkülső rétegét, az ''epicardiumot'' képezve. A két lemez közti teret ''(cavum pericardii)'' néhány cseppnyi, síkosító hatású perikardiális folyadék tölti ki.
36 ⟶ 38 sor:
A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található ''(subepicardialis zsír)'', elsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát. A zsír alatt találjuk a középső réteget, a [[szívizom]]zatot ''([[szívizom|myocardiumot]])''. Ezt speciális [[izom]]szövet, a szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya [[endocardium]]. Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt [[kötőszövet]] található.
 
Egészséges felnőttekben a szív kb. 250-350 g-otgrammot nyom, de kóros állapotokban (például extrém szívmegnagyobbodásban – a ''cor bovinum'' "marhaszív") elérheti az 1 kg-ot is.
 
=== A szív üregei ===
 
A szív két pitvarból ''(atrium)'' és két kamrából ''(ventriculus)'' áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő [[véna|vénákból]] érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé. A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő [[artéria|artériákba]]. A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza ''(anulus fibrosus)'' választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény ''(septum interatriale)'', ami a kamrák között is megtalálható ''(septum interventriculare)''. A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos. A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás ''(cuspidalis)'' [[szívbillentyű]]k helyezkednek el, melyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását. Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. félhold alakú ''(semilunaris)'' billentyűk.
 
[[Fájl:Gray505.png|Diagram of the human heart hu.svg|bélyegkép|balra|200px|A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elülnézetbenelölnézetben.]]
==== Jobb pitvar ====
 
A jobb pitvar ''(atrium dextrum)'' két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő.
A hátrébb eső, sima felszínű rész a ''sinus venarum cavarum'', melybe felülről a [[véna|vena cava superior]], alulról a [[véna|vena cava inferior]] nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető ''sinus coronarius'' ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű (''valvula sinus coronarii'' vagy Thebesius-féle billentyű) található. A ''vena cava inferior'' is rendelkezik billentyűvel (''valvula venae cavae inferioris'' vagy Eustach-féle billentyű).
 
A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét ''(auricula dextra)''. Egyenetlen felszínű, kívülről egy határbarázda ''(sulcus terminalis)'', míg belülről egy izmos beboltosulás ''(crista terminalis)'' választja el a ''sinus venarum cavarumtól.'' A ''crista terminalisról'' merőlegesen kis izomnyalábok erednek, ezek a fésűizmok ''(musculi pectinati).''
 
A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falu, bemélyedt ovális terület látható ''(fossa ovalis)''. A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény - a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut - ám ez a születés után záródik és összenő. (Bővebben: [[Magzati keringés]]) (Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás.)
 
A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban ''(ostium atrioventriculare dextrum)'' található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű ''(valva tricuspidalis)'', mely megakadályozza a kamrai [[szisztolé]] alatt a vér visszaáramlását a pitvarba.
77 ⟶ 79 sor:
[[Fájl:Gray506.png|bélyegkép|jobbra|200px|Az aorta ascendens és az arcus aortae sémás rajza, a koszorúerek eredésének és az aortaív ágainak feltüntetésével.]]
 
A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorús artériák ''(arteria coronaria dextra et sinistra)'' látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a ''sinus coronarius'' vezeti el a jobb pitvarba. A szívizomzat [[oxigén]] és [[tápanyag]]ellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni (aerob anyagcserét folytat). A szív vénás vérének oxigéntelítettsége ''([[Oxigénszaturáció|szaturáció]])'' mindössze 25%-os, az oxigén parciális nyomása pedig 20 Hgmm körüli. Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív gyakorlatilag nyugalomban is az oxigénhiány ''([[hypoxia]])'' határán dolgozik. Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koszorús erek épsége rendkívül fontos. A koszorúserek lefutása egyéni variációkat mutat.
 
Nyirokelvezetése: a szív [[nyirokkeringés|nyirkát]] két nagyobb nyirokér gyűjti össze, amelyek a szívburok alatt, a koszorús erek elágazódásának megfelelően, de ellentétes irányban haladnak. A bal oldali a légcső kettéágazódásánál lévő nyirokcsomókba, míg a jobb oldali az aortán lévő nyirokcsomókba vezet.
85 ⟶ 87 sor:
 
A jobb koszorúér ''(a. coronaria dextra)'' jobb oldalon ered, majd a kamrákat a pitvaroktól elválasztó barázdában ''(sulcus coronarius)'' kerüli meg a szív jobb oldali részét és fut hátra, a két kamra közti hátulsó vájulathoz ''(sulcus interventricularis posterior)'', melyben a leszálló ága ''(ramus interventricularis posterior)'' fut.
Fő ellátási területe a jobb kamra, jobb pitvar (és azon belül a [[szinuszcsomó]]), az atrioventricularis-csomó (AV-csomó), illetve a hátulsó leszálló ága ellátja a kamraközi sövény hátsó-felső hamradátharmadát.
 
=== A bal koronária ágai és ellátási területe ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szív”