„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés

Javítás
(Javítás)
| pozíciós térkép=Afrika
}}
 
[[Fájl:Tizi'n'Toubkal.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Dzsebel Túbkal]] [[Marokkó]]ban]]
[[Fájl:Africa Atlas Mountains.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az Atlasz hegység Afrikában, vörössel jelölve]]
Az '''Atlasz''' ([[arab nyelv|arabul]] {{rtl|جبال الأطلس|rtl}} – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc [[Afrika|Észak-Afrikában]], [[Marokkó]], [[Algéria]] és [[Tunézia]] területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltár]] hegyei is. Zömében az [[Eurázsiai-hegységrendszer]] tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
 
== Geológiája ==
[[Fájl:Africa Atlas MountainsAtlasRange.jpg|jobbrabélyegkép|bélyegképbalra|200px160px|Az Atlasz hegység Északnyugat-Afrikában, vörössel jelölve]]
Az [[Afrika]] és [[Európa]] között egykor húzódó [[Tethys-óceán]]ban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a [[Kréta (időszak)|krétában]] és a ''harmadidőszakban''. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon ([[oligocén]], [[miocén]]) takaróredőkbe gyűrődött ''[[mezozoós]]'' és [[harmadidőszak]]i [[üledék]]ekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal [[gránit]]magok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b) déli vonulatait [[Szaharai-Atlasz]] néven foglalják össze. A [[prekambrium]]i és [[variszkuszi-hegységképződés|variszkuszi]] kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az [[eocén]]ban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.
Az [[Afrika]] és [[Európa]] között egykor húzódó [[Tethys-óceán]]ban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a [[Kréta (időszak)|krétában]] és a ''harmadidőszakban''. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik:
* a Parti-Atlasz az északi, [[Földközi-tenger]] menti vonulatokból áll. A fiatalon ([[oligocén]], [[miocén]]) takaróredőkbe gyűrődött ''[[mezozoós]]'' és [[harmadidőszak]]i [[üledék]]ekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal [[gránit]]magok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek;
Az [[Afrika]] és [[Európa]] között egykor húzódó [[Tethys-óceán]]ban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a [[Kréta (időszak)|krétában]] és a ''harmadidőszakban''. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon ([[oligocén]], [[miocén]]) takaróredőkbe gyűrődött ''[[mezozoós]]'' és [[harmadidőszak]]i [[üledék]]ekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal [[gránit]]magok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b)* déli vonulatait [[Szaharai-Atlasz]] néven foglalják össze. A [[prekambrium]]i és [[variszkuszi-hegységképződéshegységrendszer|variszkuszi]] kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az [[eocén]]ban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag [[Afrika]] határának.
 
== Részei ==
Marokkóban nyugati része a ''[[Ríf-Atlasz'',]] sés a ''[[Magas-Atlasz'']], ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az [[Atlanti-óceán]] partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]] ({{coor dms|31|03|43|N|7|54|58|W|}}), a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas ''Antiatlasztól''[[Antiatlasz]]tól a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő [[Középső-AtlasztólAtlasz]]tól pedig az [[El-Abid]] [[vádi]] és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara]] sivatag között. [[Algéria]] északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi ''[[Tell-Atlasz'']] és a déli ''[[Szaharai-Atlasz'']]. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]].
 
== Képek ==
Marokkóban nyugati része a ''Ríf-Atlasz'', s a ''Magas-Atlasz'', ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]] ({{coor dms|31|03|43|N|7|54|58|W|}}), a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas ''Antiatlasztól'' a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az [[El-Abid]] vádi és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara]] sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi ''Tell-Atlasz'' és a déli ''Szaharai-Atlasz''. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]].
<gallery>
 
[[Fájl:Tizi'n'Toubkal.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]], [[Marokkó]]ban]]az Atlasz legmagasabb csúcsa
===Kapcsolódó szócikkek===
Fájl:Maroc Atlas Imlil Luc Viatour 4.jpg|Berber falu Marokkóban, a Magas-Atlaszban, Imlil völgyben
</gallery>
 
==Lásd még==
* [[Dadès-szurdok]]
 
== Források ==
{{commonskat|Atlas Mountains}}
*{{MLar|1|182}}
*{{MNL|1|489}}
* Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8
 
{{commonskat|Atlas Mountains}}
{{portál|földrajz}}
{{csonk-dátum|csonk-hegy|2006 decemberéből}}
{{portál|földrajz||}}
 
[[Kategória:Marokkó hegyei, hegységei]]
Névtelen felhasználó