„Ormosbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Kazincbarcikai
| kistérség = Kazincbarcikai
| rang = [[község]]
18 ⟶ 19 sor:
}}
 
'''Ormosbánya''': [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Kazincbarcikai kistérségjárás]]benban.

==Fekvése==
[[Miskolc]]tól 30 kilométerre északra fekszik.
 
== Története ==
A környék az [[őskor]] óta lakott, a közelben találták a [[Rudapithecus Hungaricus]]-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint [[kelták|kelta]] kori leleteket. Ezek ma a [[Herman Ottó Múzeum]]ban találhatóak. Először [[1275]]-ben említik a települést, ''Vrmus'' névenalakban írva, de jóval korábban keletkezett. [[1408]]-ban birtokosa, Perényi Imre [[pálos rend|pálos]] kolostort alapított, romjai ma is láthatóak. A [[Török hódoltság|törökök]] [[1564]]-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. [[1612]]-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: [[Izsófalva]]). A [[kiegyezés]] után megindult a [[bányászat]], [[1887]]-ben nyílik meg az első szénbánya. [[1897]]-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a [[Diósgyőri Acélművek]] szénellátásának biztosítására. [[1912]]-ben megépült a [[vasút]], majd a bányászkolónia. [[1913]]-ra az erőmű is felépült. Az [[első világháború]] során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. [[1917]]-ben [[sztrájk]] tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt [[Kassa|Kassára]] hurcolt.
 
A [[nagy gazdasági világválság]] komoly gondokat okozott, és a szénosztályzó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A [[második világháború]] alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A [[Szovjetunió|szovjetek]] [[1944]]. [[december 14.|december 14-én]] foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. [[1946]] októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. [[1953]]-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. [[1956]]-ban, a [[1956-os forradalom|forradalom]] idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. [[1963]] és [[1973]] között [[gimnázium]]a is volt a településnek. [[1984]]-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.
35 ⟶ 39 sor:
* [http://www.ormosbanya.hu Ormosbánya hivatalos honlapja]
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Kazincbarcikai járás}}
{{portál|Magyarország|-|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Ormosbanya}}