„Szalánkeméni csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Remove historically inaccurate image (GlobalReplace v0.3) |
a link |
||
109. sor:
Lajos őrgróf javaslatára a bécsi Haditanács [[Temesvár]] vagy [[Nagyvárad]] ostromát határozta el. A fővezér ezért augusztus 24-én [[Karlóca|Karlócán]] át [[Pétervárad]]ra vonult, itt hadihidat veretett, és sebesültjeit átszállíttatta Eszékre. A harcképes egységeket kétfelé osztotta. Croÿ herceg tábornagy parancsnoksága alatt 5 gyalog- és 4 lovas ezredet, a Batthyány-huszárokkal a [[Száva]] völgyében kelet felé, a [[Szerémség]]be küldte. Ezek [[Erdődy Miklós]] horvát bán csapataival együttműködve elfoglalták [[Pozsega|Pozsegát]]. Október 19-én bevették [[Bród]]ot,<ref>Eredetileg '''Brod na Savi''' ({{ny-de|Broth an der Save}}) város a [[Száva]] folyó mindkét partján, ma [[Horvátország]] és [[Bosznia-Hercegovina]] államhatára vágja ketté. A horvátországi város neve: [[Bród|Slavonski Brod]], a boszniai város neve [[Bosanski Brod]], amely a [[boszniai háború]] befejezése (1995) óta [[Brod]] néven a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]hoz tartozik. </ref> majd október 28-án [[Stara Gradiška|Gradiskát]]<ref>Eredetileg '''Gradiska''', a 18. századtól '''Ó-Gradiska''' ({{ny-de|Altgradisch}}) város a Száva folyó mindkét partján, ma [[Horvátország]] és [[Bosznia-Hercegovina]] államhatára vágja ketté. A horvátországi város mai neve ''[[Stara Gradiška]],'' a boszniai város neve ''[[Bosanska Gradiška]],'' amely a [[boszniai háború]] befejezése (1995) óta a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]hoz tartozik.</ref>, végül [[Pakrác]]ot. Az év végére a Szerémség legnagyobb része a császáriak birtokába jutott.<ref name="bánlaky_mekoszk1475">Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1475.html</ref>
Maga Badeni Lajos összes maradék emberével (mintegy {{szám|14000}} katonával) szeptember 6-án Péterváradnál szintén átkelt a Dunán és észak felé vonult. Szeptember 22-én [[Zenta|Zentán]] és [[Szeged]]en át megérkezett [[Szolnok]]ra, itt bevárta a számára [[Eger]]ből és [[Buda (történelmi település)|Buda]]várból odarendelt ostromágyúkat. Kiegészült seregével szeptember 27-én átkelt a Tiszán, október 10-én [[Nagyvárad]] alá érkezett, és ostrom alá fogta a törökök által erősen védett várost és várat. [[Október 16.|Október 16-án]] Barfus brandenburgi és Starhemberg császári gyalogsága elfoglalta a várost, de a vár falairól visszavetették őket.<ref name="bánlaky_mekoszk1473">Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1473.html</ref> Az ostromot télre felfüggesztették, Nagyváradot csak [[1692]]. [[június 5.|június 5-én]] tudta elfoglalni [[
Amikor Thököly és portyázói (még júliusban) elvonultak a [[Törcsvári-hágó]]tól, az erdélyi határt vele szemben védelmező [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]] tábornok [[Brassó]] környékéről a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] és [[Maros]] folyók völgyében [[Dobra (Hunyad megye)|Dobrára]] vonult, tartva Thököly ottani támadásától. A törökök – és Thököly – szalánkeméni veresége után Veterani csapatai szeptember 12-én bevették [[Lippa]] várát. A tél beálltáig Veterani még elfoglalta [[Lugos]]t és [[Karánsebes]]t is.<ref name="bánlaky_mekoszk1474">Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1474.html</ref>
| |||