„Pálffy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés

a (link)
==Élete==
 
Tanulmányait Nagyszombaton[[Nagyszombat]]ban kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult. Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.
 
===Hadi pályafutása===
 
1687 április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688 szept. szeptember 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.
 
1690 május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 aug.augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 ápr.április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, [[CroyCharles Eugène de JenőCroÿ]] herczegherceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. CroyCroÿ herczegnekhercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Johann Donatus Heisslerrel]] folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle [[Kaiserfeld|Kaiserfeldet]] az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.
 
===Közszolgálati tisztségei===
 
Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694. december. 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700 aug. augusztus 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.
 
Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló ''[[III. Károly magyar király|III. Károly]]'' királyt fogadó ceremónián. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit. Miklós 1712 március 30-án az ''aranygyapjas[[Aranygyapjas rend]] lovagja.''. 1713 jan. január 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714 október 14-én pedig nádor lett.
 
Részt vesz az 1713 ápr. április 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a ''[[pragmatica sanctio|Pragmaticapragmatica Sanctiótsanctiót]]'' készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta ,
[[Csáky bíboros|Csáky bíboroson]] és [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi SándoronSándor]]on kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, [[Pálffy János (nádor)| '''''Pálffy (III.) Jánosról''''']] már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.
 
A király nagy örömmel fogadta a törvénybefoglalást. Nem is maradt hálátlan. Még tartott az országgyűlés, amikor már levélben írt köszönetet a Pálffyaknak. Miklósnak eképpen.:
Mein lieber alt und krumber Palatin! - Weiss auch, dass ich das Meiste meinem Nikerl und den Seinigen schuldig bin (''Kedves öreg, sánta palatinusom! Tudom, hogy legtöbbet köszönhetek Miklósomnak és hozzátartozóinak.'') (Fessler: Gesch. d. Ungarn. X. 49.)
 
Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a [[Szentgyörgy szentgyörgy(Szlovákia)|szentgyörgyi]] és [[bazin|bazini uradalmakat]] szándékolta adni, de végül "csak"„csak” [[Bajmóc vára|Bajmóc várát]] és a velejáró uradalmat (''4 m. város 14 falu'') kapták meg 1726-ban. 200. 000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.
 
Ami késik nem múlik,1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50. 000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a ''család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait''.(Millenn. Tört. VIII. k. 223..)
 
Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.
 
Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát. A döntő bizottság a ''Neoacquistica Commissio'' képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715. évi X. törvénycikkének megfelelően hatáskörük és feladatuk kiterjedt a töröktől visszaszerzett területek sorsának elbírálására. Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel ilyen célú újabb bizottságokat.
 
===Tudomány szolgálatában szerzett érdemei===
 
1723-as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell
vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar '''''[[Országos Levéltár]]''''' gyűjteményi alapját. (''Érdemes megnézni mit ír erről annak weblapja''.)
 
Az ''országos levéltár'' székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat- és levéltárainak anyagát maga szedette össze. Sok hasonlóval rendelkező nemest pedig személyesen keresett meg. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon jártas a tudományokban.Támogatta, pártfogolta annak jeles képviselőit. [[Bél Mátyás]]t és műveinek kiadását különösen. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy segítette korának nagyhírű tudósát, hiszen Bél Mátyás művei ma is hasznos források.