„Uzsorás szerződés” változatai közötti eltérés

Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető [[Fogházbüntetés|fogház]] és 100-1000 [[Osztrák–magyar forint|forintig]] terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fentemlítettfent említett mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, vagy házastáraházastársa, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a [[közigazgatási bizottság]] felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.

A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbejó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. ''Uzsorás szerződés'' esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.<ref>1959. évi IV. törvény 237.§ (4) bek.</ref>