Főmenü megnyitása

Módosítások

a
1798-ben Graubünden területe a [[Helvét Köztársaság]] Raetia kantonjához került, de alig öt évvel később a [[Napóleon]] által létrehozott új Svájci Konföderáció keretén belül újra független kanton lett. Graubünden jelenlegi alkotmányát 1892-ben írták, bár az idők során mintegy harmincszor változtattak rajta. Graubünden mai címerét 1933-ban hozták létre a három liga jelképének kombinálásával.
==Politikai rendszer==
 
A kanton legfelsőbb törvényhozó testülete a Churban székelő Nagytanács (németül ''Grosser Rat''; olaszul ''Gran Consiglio'', romansul ''Cussegl Grond''). 120 tagját 39 körzetben négy évre választják. A végrehajtó hatalmat a tanács által választott öttagú kormány gyakorolja.
 
Az alkotmány engedélyezi az önkormányzatoknak, hogy saját szintjükön választójogot adjanak a külföldi állampolgároknak. 2009-ben Bregaglia elsőként élt ezzel a jogosítvánnyal.
 
[[Fájl:Karte Kanton Graubünden Bezirke 2009.png|260 px|bélyegkép|Graubünden kerületei]]
 
Graubündent 11 kerületre és 190 községre (önkormányzatra) osztják. A kerületek a következők:
[[Fájl:Karte Kanton Graubünden Bezirke 2009.png|bélyegkép|Graubünden kerületei]]
*Albula, központja Tiefencastel
*Bernina, központja Poschiavo
69 861

szerkesztés