„Graubünden kanton” változatai közötti eltérés

1798-ben Graubünden területe a [[Helvét Köztársaság]] Raetia kantonjához került, de alig öt évvel később a [[Napóleon]] által létrehozott új Svájci Konföderáció keretén belül újra független kanton lett. Graubünden jelenlegi alkotmányát 1892-ben írták, bár az idők során mintegy harmincszor változtattak rajta. Graubünden mai címerét 1933-ban hozták létre a három liga jelképének kombinálásával.

==Politikai rendszer==

A kanton legfelsőbb törvényhozó testülete a Churban székelő Nagytanács (németül ''Grosser Rat''; olaszul ''Gran Consiglio'', romansul ''Cussegl Grond''). 120 tagját 39 körzetben négy évre választják. A végrehajtó hatalmat a tanács által választott öttagú kormány gyakorolja.

 

Az alkotmány engedélyezi az önkormányzatoknak, hogy saját szintjükön választójogot adjanak a külföldi állampolgároknak. 2009-ben Bregaglia elsőként élt ezzel a jogosítvánnyal.

 

Graubündent 11 kerületre és 190 községre (önkormányzatra) osztják. A kerületek a következők:

*Albula, központja Tiefencastel

*Bernina, központja Poschiavo