„Bálint Zoltán (építész)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Javítás, pontosítás)
{{egyért2|az építészről|Bálint Zoltán (egyértelműsítő lap)}}
'''Bálint Zoltán''' (sz. Bleyer, [[Nagyvárad]], [[1871]]. [[március 6.]] – [[Budapest]], [[1939]]. [[január 17.]]) magyar építész, [[Bálint András (színművész)]] nagyapja.
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Esztergom TP Berpalota.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Takarékpénztári Bérpalota Esztergomban, a [[Lőrinc utca (Esztergom)|Lőrinc utcában]] Bálint Zoltán és [[Frommer Lajos]] tervei alapján épült fel.]]
Zenésznek csak közepes lett volna, így [[1888]]-[[1892]] között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta ([[1895]]), továbbá tervet készített a [[pusztaszer]]i emléktárgyak kiállítási pavilonjához.
 
[[1897]]-ben [[Jámbor Lajos (építész)|Jámbor LajosLajossal]]sal társult. Műveiken [[Lechner Ödön]] hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például [[Zala György (szobrász)|Zala György]] műtermes villáját ([[1898]]-[[1899]]); a Lederer-palotát ([[1903]]-[[1904]]); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat ([[1925]]), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi [[világkiállítás]] magyar pavilonját fiatalon ő tervezhette.
[[Fájl:Bálint Zoltán sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bálint Zoltán sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 41-1-50.]]