„Johann Friedrich Ambrosius von Veterani” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/* Kat.
21. sor:
 
A következő években Veterani részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|magyarországi törökellenes hadjáratokban]]. [[1684]]-tól [[Antonio Caraffa]] tábornagy parancsnoksága alatt harcolt a törökök és [[Thököly Imre|Thököly]] kurucai ellen. Kitüntette magát [[Érsekújvár]]nál, ahol több, Thököly csapatai által körülvett császári ezredet mentett ki a körülzárásból. 1685-ben jelentős szerepet vitt az ostromlott [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]] megadásra kényszerítésében (1685. szeptember 11-én). Másnap, [[1685]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] [[vezérőrnagy|vezérőrnaggyá]] ''(Generalfeldwachtmeister)'' léptették elő.<ref name="staatsarchiv"/> 1686-ban [[Szeged]] bevételénél ismét kitüntetéssel harcolt. 1687-ben részt vett a [[nagyharsányi csata|nagyharsányi csatában]] is.
 
===A balkáni hadjáratokban===
[[1688]] tavaszán Caraffa utasítására Veterani Erdélybe vonult, [[Brassó]]ban harc nélkül hódoltatta a szászokat. Május 9-én Erdély meghódolt, Veterani az erdélyi hadsereg parancsnokaként [[Nagyszeben]]ben állította fel főhadiszállását, innen ellenőrizhette Erdélyt és Havasalföldet, és biztosította a Belgrád elleni offenzívát. [[1688]]. [[július 13.|július 13-án]] altábornaggyá lépett elő.<ref name="staatsarchiv"/> Az 1688-as balkáni hadjáratban [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]], fővezér parancsnoksága alatt csapataival a Duna jobb partján [[Belgrád ostroma (1688)|Belgrád ostromára]] vonult. Az 1688-as ostromban nem vett részt, csapataival [[II. Konstantin havasalföldi fejedelem|Constantin Brâncoveanu]] havasalföldi fejedelmet szorította semlegességre.
 
[[1690]] tavaszán Veterani az erdélyi erők parancsnokságát átadta [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Heissler]] altábornagynak. Ő maga a fősereggel a Balkánra vonult. Részt vett az 1689. szeptember 24-i [[nisszai csata|nisszai csatában]]. Október 15-én, [[Vidin ostroma]] során egy [[muskéta]] lövedékétől súlyosan megsebesült,<ref name="bánlaky">[[Bánlaky József]]: ''A magyar nemzet hadtörténelme,'' I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942) [http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1454.html (Online változat: MEK-OSZK.hu adatbázisban]). Forrás: 17. kötet, C. fejezet.</ref> A további harcban nem vehetett részt, ezért [[Vidin]] kapitulációja (október 19.) után, november közepén a fővezér Veteranit [[Niš|Nissza]] erődjének parancsnokává nevezte ki. (Kinevezésének előzményéhez hozzátartozik, hogy Nissza kinevezett császári parancsnoka, [[Enea Silvio Piccolomini (tábornok)|Piccolomini]] altábornagy Ó-Szerbiába, azaz [[Koszovó]]ba vonult, elfoglalta [[Prishtina|Pristinát]], eljutott [[Szkopje|Üszküb]]ig (Szkopje), de november 9-én [[Prizren]]ben a [[pestis]] áldozatául esett, utódja Veterani tábornok lett.).
 
[[1690]]-ben [[Niš|Nissza]] parancsnokaként Veterani altábornagy június 17-én túlzottan optimista jelentést küldött Badeni Lajosnak, miszerint ő ''„Szerbiában megint mindent a legjobb rendbe hozott; hogy a Balkán népei a legelső intésre tömegesen kelnek fel a porta ellen s hogy ő {{szám|12000|emberrel}} akár [[Isztambul|Konstantinápolyt]] is elfoglalja s a törököket végkép kiűzi Európából.”''<ref>http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1460.html</ref> A jelentésre alapozva a császár – Badeni Lajos fővezér kételkedő véleményét elvetve – offenzív balkáni hadjáratra adott utasítást. [[Augusztus 13.|Augusztus 13-án]]Veterani csapataival (6700 gyalogossal és 4300 lovassal) Nisszából a [[Nagy-Morava|Morava]] folyó menti [[Jagodina|Jagodinába]], a fősereg gyülekező helyére vonult. Feladata egy [[Niš|Nissza]] vagy [[Vidin]] elleni támadás kivédése volt. A fővezér odaérkezéséig Veterani volt megbízva a főparancsnoksággal. Nissza védelmére [[Guido von Starhemberg]]et hagyta hátra, 4000 emberével. Az Erdély védelmével megbízott [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Heissler]] altábornagy [[Karánsebes]]nél állt 3000 lovassal. A törököktől korábban visszafoglalt magyar erődökben csak minimális őrséget hagytak, a [[Száva]] mentét is csak határőrök és horvát nemzetőrök védték. Veterani altábornagyot [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] [[lovassági tábornok]]ká nevezték ki.<ref name="staatsarchiv"/>
 
Júliusban megindult a török támadás. A [[Törcsvári-szoros]] felől támadó [[Thököly Imre|Thököly]] [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] a [[zernyesti csata|csatában]] szétverte az erdélyi véderőt, Heissler fogságba került, [[Teleki Mihály]] erdélyi főgenerális elesett. Erdélybe fosztogató török-tatár hadak törtek be. A császári főseregnek Erdély felmentésére kellett vonulnia. [[Mezzomorto Hüszejn pasa|Mezzomorto ruméliai pasa]] a Duna völgyében sikeresen nyomulhatott felfelé. Augusztus 29-én visszafoglalta [[Vidin]]t, majd [[Kladovo|Kladovót]], [[Orsova|Orsovát]], [[Galambóc]]ot és [[Ram]] erődjét. Veterani csapata nem tudta visszavetni [[Köprülü Musztafa]] nagyvezírt, aki augusztus 15-én ostrom alá vette [[Niš|Nisszát]]. [[Guido von Starhemberg|Starhemberg]] 24 napig állt ellen, de a fősereg elvonulása miatt nem számolhatott felmentéssel, így szeptember 8-án feladta a várat. A nagyvezír [[szeptember 24.|szeptember 24-án]] [[Szendrő (Szerbia)|Szendrő]]t, majd [[október 8.|október 8-án]] [[Belgrád ostroma (1690)|Belgrádot is bevette]], általános összeomlást előidézve.
 
Erdélyben Badeni Lajos a tatár hadak és Thököly csapatai ellen indult. A császári gyalogságot Veterani tábornok parancsnoksága alatt Erdélyben hagyta, ő maga a lovassággal [[Kolozsvár]]on és [[Szatmárnémeti|Szatmár]]on át a tatárok ellen vonult, akik [[Szilágysomlyó]]n át törtek Erdélybe. Badeni Lajos őrgróf [[Gyalu (Románia)|Gyalu]]nál vereséget mért a tatárokra, közben Veterani [[1691]]. [[január 2.|január 2-én]] [[Törcsvár]]nál megtámadta és szétverte Thököly seregét, maga a fejedelem alig kerülte el a fogságba esést. A tatárokat Nagyvárad felé, Thökölyt [[Havasalföld]] felé szorították ki Erdélyből.