„Leontinoi Gorgiasz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Fennmaradt két védőbeszéde - ''Helené dicsérete'' és ''Palamédész védelme'' (Hüper Palamedusz) -, amelyek a műfaj sajátosságait mutatják be. Ezek egyfajta előgyakorlatot jelentettek a későbbi bírósági, népgyűlési felszólalásokhoz. Neki tulajdonítják a ''Sírfeliratok vagy Athéni temetési beszédek'' című munkát is.<ref name="IEP"/>
* A ''Helené dicsérete'' című munkájában arra tesz kísérletet, hogy egy gyengébb állítást, miszerint [[Helené]] nem okolható a [[Trójai háború|trójai háború]] kitörése miatt, megvédjen egy jóval erősebb, közkeletű véleménnyel szemben, amely szerint a leányzó hibája vezetett az összecsapáshoz. Gorgiasz azzal érvel, hogy Helené nem szabad akaratából szökött el [[Parisz|Parisszal]], hanem nálánál erősebb hatalomnak engedelmeskedett: fizikai erőszaknak (Paris elrabolta), [[Erósz]], vagyis egy isten parancsának (szerelem), a Végzet akaratának, illetve Paris rábeszélésének, vagyis a szavak (logoi) erejének. A [[logosz (retorika)|logosz]] - Gorgiasz megfogalmazásában a ''hatalmas úr'' - megjelenése a külső erők között, jól mutatja felfogását a beszéd hatalmáról. Úgy vélte: a beszéddel rá lehet venni az embereket akár arra is, hogy olyasmit tegyenek, ami érdekükkel ellentétes.<ref name="IEP"/> Ennek oka az, hogy a szó rendkívüli hatalommal bír, megindítja például a költemények hallgatóit. Másrészt az emberek hagyják, hogy lelküket bizonytalan vélekedések vezessék, amelyeket a logosz képes befolyásolni.
* A ''Helené dicséretéhez'' hasonló a ''Palamédész védelme'' című írása is, amelyben elsősorban észérvekkel kívánja bizonyítja, hogy a [[mitológia]]i hőst ártatlanul végezték ki [[Odüsszeusz]] koholt vádjai alapján.
| |||