„Ia Đrăng-i csata” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Johnny Rico (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Johnny Rico (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
86. sor:
 
Savage őrmester vezetésével és a szakasz egészségügyi katonájának, Charlie Lose kiemelkedő helytállásával a 2. szakasz megtartotta állását a kis dombon az X-Ray kirakókörletért vívott harc alatt. Galen Bungum szakaszvezető később ezt mondta a dombon vívott harcról:
 
<blockquote>"''Az összes teli tárat összegyűjtöttük és fölhalmoztuk magunk előtt. Lehetetlen volt lövészteknőt ásni. A gyalogsági ásóm nyelét ellőtték és az egyik kulacsomat is kilyukasztották. Olyan heves volt a tűz, hogy aki megpróbált fölemelkedni az ásáshoz, meghalt. Halál és pusztítás volt mindenhol.''"</blockquote>
 
Savage őrmester később felidézte az ismétlődő észak-vietnami támadásokat:
 
<blockquote>"''Úgy tűnt, nem törődnek vele, hányan halnak meg. Néhányan csak botorkáltak, egyenesen felénk. Néhánynak csak lógott a fegyvere és puszta kézzel rohamoztak. Nem fogyott el a lőszerem - volt körülbelül 30 táram a hátizsákomban. És nem volt probléma az M-16-osommal. Sötétedés előtt egy órával három ember jött az állásaink felé. Tőlem 5 méterre öltem meg mindhármat.''"</blockquote>
 
'''Harc a patakmederért'''
104 ⟶ 107 sor:
 
Körülbelül ugyanebben az időszakban erős észak-vietnami támadás érte az Alfa századot és a Delta század eddig megérkezett elemeit is (amelyek az Alfa századhoz csatlakoztak a patakmeder közelében).
A század sebezhető bal szárnyát biztosítva egy észak-vietnami átkarolás ellen, az Alfa század két géppuskája helyezkedett el körülbelül 70 méterre délnyugatra a század fő támpontjától. Theron Ladner szakaszvezető (Rodriguez Rivera őrvezető segédirányzóval) és Russell Adams szakaszvezető (Bill Beck szakaszvezető segédirányzóval) körülbelül egymástól 10 méterre helyezkedtek el és intenzív tüzet vezettek az észak-vietnami katonákra, akik megpróbáltak az Alfa és Charlie századok közötti résen keresztül támadni. Moore alezredes később kiemelte a két géppuskás csoportot, akik megakadályozták, hogy az észak vietnamiak az Alfa század oldalába kerüljenek és éket verjenek az Alfa és Charlie század közé. Adams és Rivera súlyosan megsérültek a tűzharc közben. Miután őket visszavitték a zászlóalj sebesültgyűjtő fészkébe a vezetési pont mellé, hogy légi úton kiemeljék őket a harcmezőről, Beck, Ladner és Edward Dougherty őrvezető (lőszerszállító) folytatták a tüzelést és megakadályozták az ellenség előrenyomulását. Beck később azt mondta a harcról:
<blockquote>"''Amikor Nall doki ott volt velem és Russell-t látta el, féltem, nagyon féltem. Úgy féltem, mint még soha azelőtt. A félelem jön, de ha egyszer felismered és elfogadod, ugyanolyan gyorsan eltűnik, mint ahogy jött és nem igazán törődsz vele többet. Csak megteszed, amit kell, de megtanulod, mit jelent igazából a félelem, az élet és a halál. A következő két órában egyedül voltam a géppuska mögött és lőttem az ellenségre.''"</blockquote>
 
A Delta század szintén súlyos veszteségeket szenvedett az észak-vietnami támadás visszaverése alatt, a századparancsnok Lefebvre százados hamarosan a megérkezése után megsebesült, mint ahogy az egyik szakaszparancsnoka, Raul Taboda hadnagy is súlyos sérülést szenvedett. Lefebvre százados átadta a parancsnokságot George Gonzales törzsőrmesternek (akiről nem tudta, hogy szintén megsebesült). Egészségügyi kiürítő (medevac) helikoptereknek kellett volna elszállítaniuk a zászlóalj egyre növekvő számú sérültjét, de csak kettő gép tudott berepülni, mielőtt a pilóták megszakították volna a küldetést az intenzív ellenséges tűz miatt. Ezért a lövészeket szállító Huey-k emelték ki újabb és újabb "körökben" a sérülteket a kirakókörletből. A zászlóalj felderítő részlegvezetője, Tom Metsker százados (aki maga is sérült volt), halálos sebet kapott, miközben a sérült Ray Lefebvre századost segítette föl az egyik helikopterre.
138 ⟶ 142 sor:
 
Ahogy a déli oldalon fokozódott a harc súlyossága, Charlie W. Hastings hadnagy (az USAF előretolt légiirányítója) meghozta a döntést (az USAF feltételeinek megfelelően), hogy leadja a "Kettétört Nyíl" kódszót, ami azt jelentette, hogy egy amerikai alegységet a lerohanás közvetlen veszélye fenyegeti. Ezzel Hastings hadnagy a Vietnamban elérhető valamennyi légitámogató platformot a helyszínre hívta, ami kiemelkedő mennyiségű tűztámogatás lekérésének lehetőségét hozta magával.
A Charlie század áttört vonalain az észak-vietnamiak hosszú percekig képesek voltak átjutni, megölni a sebesült amerikaiakat és megszerezni a fegyvereiket. 07 óra 55 perc körül Moore alezredes elrendelte az amerikai vonalak megjelölését színes füstgránátokkal. Ezután került sor a közvetlen légi támogatás lekérésére, a Charlie század támpontjába bejutott észak-vietnami katonák ellen is. Nem sokkal ezután a zászlóalj vezetési pont is az áldozata lett a baráti tűznek. Két F-100 Super Sabre repülőgép érkezett a kirakókörlet fölé, hogy napalmbombákat dobjanak, de véletlenül az amerikai vonalakra. Látva, hogy a két repülőgép túl közel akarja dobni a bombákat a saját csapatokhoz, Hastings hadnagy kétségbeesetten próbálta megszakítani a bevetésüket. A másodikként érkező gép elfordult, de az első már kioldotta a bombát. Hastings hadnagy minden erőfeszítése ellenére a támadásban több amerikai katona sérült vagy halt meg. Joe Galloway haditudósító, aki ekkor segített az egyik sebesültet elszállítani a segélyhelyre, Jimmy Nakayama őrvezetőt, aki a Nemzeti Gárda főhadnagya volt (belehalt sérüléseibe), később elmondta: <blockquote>"''az X-Ray kirakókörletben 80 katona meghalt, 124 megsérült, többen közülük borzasztóan''"</blockquote>, majd az egész csata során 234 amerikai katona esett el és körülbelül 2000 észak-vietnami.
 
09 óra 10 perckor a 2. zászlóalj Alfa századának első katonái is megérkeztek Joel Sugdinis százados vezetésével a kirakókörletbe. Ez a század az 1. zászlóalj Charlie századának maradványait erősítette meg. 10 óra körül az észak-vietnamiak ismét visszavonultak, csak szórványos tüzelés folyt tovább. A Charlie század rengeteg veszteséget okozott az ellenségnek, de maga is súlyos veszteségeket szenvedett a közel két és fél órás harc alatt: 42 halottat és 20 sebesültet. Rick Rescorla hadnagy a 2. zászlóalj Bravo századából elmondta, hogy a csata után a Charlie század szektorának megtisztítása során <blockquote>"''mindenfelé amerikai és észak-vietnami holttestek hevertek. Én azon a részen voltam, ahol Geoghegan hadnagy szakasza védekezett. Sok halott észak-vietnami katona feküdt a tüzelőállása körül. Egy halott amerikai még mindig egy észak-vietnami torkát szorította. Egy fekete és egy latino katona egymás mellett feküdt. Úgy tűnt, mintha egymást segítve haltak volna meg.''"</blockquote>
 
'''Erősítések'''
193 ⟶ 197 sor:
16 óra körül Myron Diduryk százados, a 7. lovassági ezred 2. zászlóalj Bravo századának (az X-Ray kirakókörletért vívott harc veteránjai) parancsnokát utasították, hogy készüljön fel megerősítésként alkalmazásra. A század első katonái 18 óra 45 perckor kerültek kirakásra az Albany kirakókörletben. Rick Rescorla hadnagy, a század egyetlen, X-Ray kirakókörlet után életben maradt szakaszparancsnoka vezette az embereket a támpont peremének kitágítására a jobb biztosítás megszervezése érdekében. A sérülteket az Albany kirakókörletben 22 óra 30 perc körül emelték ki, intenzív földi tüzet kapva a leszállás és kiemelés során.
 
Másnap, november 18-án reggel az amerikai erők megkezdték a saját halottjaik összegyűjtését. Ez a feladat elvitte a nap és a másnap nagy részét, mivel az amerikai és észak-vietnami halottak nagy területen hevertek szerteszét a harcmezőn. Rescorla hadnagy úgy írta le a helyzetet, mint <blockquote>"''egy nagy, véres közlekedési baleset a dzsungelben.''"</blockquote> A halottak összegyűjtése során Rescorla hadnagy egy halott észak-vietnami katonánál egy nagy, ütött-kopott francia kürtöt talált.
 
Az amerikai alegységek végül november 19-én hagyták el az Albany kirakókörletet a Crooks kirakókörlet felé (a 13°40′5.6″N 107°39′10″E koordinátán, tíz kilométeres távolságban). Az Albany kirakókörletért vívott csata során az amerikaiaknak 155 halottat és 124 sebesültet veszítettek. Egy amerikai katona, Toby Braveboy csak november 24-én került kiemelésre, amikor sikerült észrevetetnie magát egy elhaladó H-13 felderítő helikopterrel. A 35 napig tartó Silver Bayonet hadművelet során elveszített 300 amerikai halott körülbelül fele ebben a 16 óráig tartó ütközetben esett el.
203 ⟶ 207 sor:
Az ÉVNH Központi Fennsík Frontjának egy 1966. évi jelentése szerint a fenti napokon az amerikai erőkkel vívott öt nagyobb ütközetben az észak-vietnamiak 559 halottat és 669 sebesültet vesztettek. Az ÉVNH forrásai szerint az amerikai csapatok az Ia Drang hadművelet során 1500 - 1700 fős veszteséget szenvedtek. Az amerikai források ebből 305 halott és 524 sebesült elvesztését ismerik el (beleértve az 1965. november 14. - 18. között elveszített 234 halottat és 242 sebesültet), viszont szerintük az 1. lovassági hadosztály fenti harcai során az észak-vietnamiak 3561 halottat és több, mint 1000 sebesültet veszítettek. Valószínűleg mindkét oldal túlbecsüli az ellenséges veszteségeket. Különösen túlzónak tűnik az amerikai fél becslése az Albany kirakókörletnél elesett 403 észak-vietnami katona számát illetően. McDade alezredes később azt állította, hogy nem jelentett semmilyen adatot az észak-vietnami veszteségekről az Albany kirakókörletnél és még 200 halott észak-vietnami katonát sem látott ott.
 
Ez a csata tekinthető a szembenálló felek taktikájának vázlataként is. Az amerikaiak a légimozgékonyság, tüzérségi támogatás és közvetlen légi támogatás alkalmazásával akarták teljesíteni a küldetésüket. Az ÉVNH és VietKong erők megtanulták, hogy az amerikaiak elsöprő tűzfölényét semlegesíthetik, ha gyorsan közel kerülnek az amerikai gyalogsághoz. Nguyen Huu An ezredes, az észak-vietnami parancsnok ezeket az X-Ray kirakókörletnél tanultakat már beépítette az Albany kirakókörletnél kiadott parancsaiba.
<blockquote>"''Törjetek be a menetoszlopba, ragadjátok meg őket az övüknél fogva, így kerüljétek el a veszteségeket a tüzérségtől és a légicsapásoktól.''" </blockquote>
Westmoreland tábornok és An ezredes is sikeresnek ítélte meg a csatát. Ez a csata volt az egyike a háború kevés kezdeti csatájának és megalapozta az amerikai "holttest-számláló" koncepciót, mint a siker mértékét, mivel az amerikai források a veszteségek arányát 10-1-hez adták meg.
 
== Kitüntetések ==
209 ⟶ 215 sor:
* John Geoghegan hadnagy posztumusz az Ezüstcsillag, Bronzcsillag, Bíborszív és Air Medal kitüntetéseket kapta. Geoghegan hadnagy az X-Ray kirakókörletben esett el, miközben megpróbált sebesült bajtársa, Willie Godbolt segítségére sietni. A neveik egymás után következnek az Elesettek Falán.
* Ed Freeman százados (2001. július 16-án) és Bruce Crandall százados (2007. február 26-án) helikopterpilóták a Medal of Honor-t kapták, mert több alkalommal (14, illetve 22) önként repültek be a tűz alatt álló X-Ray kirakókörletbe fegyvertelen helikoptereikkel, annak ellenére, hogy az ellenséges tűz olyan heves volt, hogy az egészségügyi kiürítő helikopterek megtagadták a berepülést. Freeman és Crandall minden berepülés alkalmával vizet és lőszert szállított be és sebesülteket emelt ki, számtalan ember életét megmentve ezzel.
* Ernie Savage őrmester a Distinguished Service Cross-t kapta meg,
<blockquote>"''kiemelkedő hősiességéért heves és kitartó ellenséges tűz alatt egy egyébként jelentéktelen dombon az Ia Drang völgyben''"</blockquote>.
* Harold "Hal" Moore alezredes, a 7. lovassági ezred 1. zászlóaljának parancsnoka a Distinguished Service Cross-t kapta meg. Méltatása kiemeli a példamutató vezetését, harcvezetői képességeit és megingathatatlan bátorságát.
* Joseph Galloway haditudósító volt az egyetlen civil, aki a vietnami háború alatt megkapta a Bronze Star Medal-t a bátorságért, mert több alkalommal is saját testi épségével nem törődve mentett sérült katonákat ellenséges tűz alatt.
 
Annak ellenére, hogy az Ia Drang völgyében vívott csata számos veteránja kapott kitüntetést, könyvében (We Were Soldiers Once... And Young) Moore alezredes ezt írja:
<blockquote>"''Voltak problémáink a kitüntetésekkel... Túl sok ember esett el bátran és hősiesen, miközben azok, akik látták a halálukat, szintén elestek... Olyan hősiességek, amelyeket más csatatereken, más napokon Medal of Honor-ral, Distinguished Service Cross-sal vagy Ezüstcsillaggal ismertek volna el, itt csak egy táviratot értek, amik azt írták: "A Hadügyminisztérium sajnálattal értesíti..." Ugyanez igaz volt a testvéralakulatunkra, a 2. zászlóaljra is.''"</blockquote>
 
{{csonk-dátum|csonk-hadi|2007 januárjából}}