Wikipédia

„Törökországi levelek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Fontosabb magyar kiadásai: kortársak alapján ő lesz egyértelműsítés helyett
A zsinorost zsinórosra (34. levél) , a lélel szót lélek szóra (Kosztolányi) cseréltem, mert a Google.books szerint így van. És más helyesírási hibákat is. Ramazán Ramadánra linkelve.
1. sor:
{{Könyv infobox
| név = Törökországi levelek
| alcím =
| eredeti cím = Constantinapolyban Groff P... E ... irott leveli
| fordító =
| felelős szerkesztő =
33. sor:
A [[Rákóczi-szabadságharc]] bukása után [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] elkísérte a fejedelmet a bujdosásba: először [[Lengyelország]]ba, majd [[Franciaország]]ba, végül [[Törökország]]ba utaztak. 1720 tavaszán a török Porta a [[Márvány-tenger]] partján fekvő [[Rodostó]]t jelölte ki az emigránsok lakóhelyeként. Mikes itt élte le hátralevő életét, és itt írta műveit.
 
A ''Törökországi levelek'' keletkezését illetően a 19. században több ellentétes elmélet született: [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] szerint a levelek nem egyszerre keletkeztek, és a címzett P. E. grófnő valóban létezett, [[Toldy Ferenc]] azonban tervszerű irodalmi alkotásnak, [[emlékirat]]nak tartotta. [[Abafi Lajos]] mindkét elméletből elfogadott egyes elemeket: szerinte nem elküldött levelekről van szó, de nem is egyfolytában készültek, és azt a következtetést vonja le, hogy a mű a szerző [[napló (irodalmi műfaj)|naplója]], amelyet Rákóczi megbízásából hivatalos naplóként vezetett. [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] a kézirat jellegzetességei alapján azt állította, hogy három időszakban keletkezett irodalmi mű. [[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]] 1895-ben szintézist készítve az addigi elméletekről arra a következtetésre jutott, hogy „Mikes Törökországi levelei oly irodalmi munka, melyen Mikes hosszú időn, éveken, évtizedeken keresztül dolgozott. Nem egyszerre készült, nem is három részben, nem leveleknek kell tekintenünk, még kevésbé naplónak, hanem annak, a mi, önálló műbecscsel bíró munkának.”{{refhely|Császár 1895|: II. rész 426. o.}} [[Hopp Lajos]] kutatásai szerint Mikes 1717 és 1758 között írta a leveleket, és akkor hagyta abba, amikor engedélyt kapott arra, hogy valódi levelet írjon erdélyi rokonainak. A 20. századi magyar [[kánon (művészet)|irodalmi kánon]]t megtestesítő [[A magyar irodalom története (könyv)|hat kötetes irodalomtöténetirodalomtörténet]] szerint a „Leveleskönyv nem tekinthető egyetlen nagyobb szabású műalkotásnak. A levelek számának eloszlása, tartalmi tarkasága, a szünetek aránytalansága nem mutat semmiféle tervszerű elrendezésre; viszonylagos egységüket az író stílusa, eszmevilága, személyes hangja, nem pedig valamely művészi megkomponáltság biztosítja.”{{refhely|Sőtér 1964|519. o.; Bódi Katalin: A Törökországi levelek mint levélregény. In:|Tüskés 2012a| 64–74. o.}}
 
Egy 1990-ben rendezett konferencián [[R. Várkonyi Ágnes]] azt a hipotézist állította fel, hogy a levelek felolvasás céljából íródtak, és a hallgatóság a rodostói magyarokból állt. Ezt 2007-ben [[Bene Sándor]] elfogadható magyarázatnak tartotta, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a levelek „kommunikációs státusa, elsődleges befogadói kontextusa talán már sosem tisztázható.” {{refhely|Bene 2007|; |Tüskés 2011}}
 
== Címzettje ==
44. sor:
 
== Tartalma ==
A levelek a bújdosásbujdosás eseményeit és a levélíró érzelmi életének hullámzásait írják le. Az első 111 levélben, amelyek még [[II. Rákóczi Ferenc]] életében íródtak, az írást áthatja a közeli hazatérésben való reménykedés. Az idő múlásával és a fejedelem halálával (112. levél) ezek a remények elhalványulnak. A temetés és a gyász leírása után (113–121.) [[Rákóczi József]] érkezése (122.), az általa szervezett hadjárat (133–143.), illetve az ő halála után (144.) a moldvai és havasalföldi kiküldetés (146–156.) jelent mozgalmasabb időszakot. A további levelek (157–207.) már jóval nagyobb időközönként keletkeztek, és az Isten által rendelt sorsba belenyugvást tükrözik.{{refhely|Sőtér 1966|: 518. o.;Hegedüs 1995}}
 
Szerepel a levelekben a törökországi szokások leírása (szultán, nagyvezérek, portai korrupció, háremélet, heréltek, házasság és válás, nők helyzete, muszlim vallás, [[Ramadán|ramazán]], dervisek), amelyeket Mikes saját elmélkedéseivel egészít ki. Főként a későbbi, eseménytelen időszak leveleit számos [[anekdota]], [[novella|elbeszélés]], történeti kuriózum tarkítja. Az összes levél meghatározó eleme a fiktív címzettel való gyengéd évődés.{{refhely|Császár 1895|: II. rész 421. o.; |Sőtér 1966|: 517. o.; |Hopp 1969|; 67. o.; |Tüskés 2012b|}}
 
== Stílusa ==
52. sor:
A Törökországi levelek stílusát a társalgáshoz hasonló könnyedség, játékosság, nyájasság, szemléletesség, [[humor]] és [[irónia]] jellemzik. Az egyes kutatók más-más okokkal magyarázták ennek a stílusnak az eredetét: [[Szerb Antal]] szerint „az erdélyi hagyományra azután rárakódott a francia nagykultúra emelete,” [[Zolnai Béla]] a 17–18. századi kifinomult francia stílus hatását emelte ki, [[Barta János (irodalomtörténész)|Barta János]] Mikes naiv és szűk látókörű egyéniségében kereste az okokat, [[Szauder József]] pedig a játékosságot a szerző álarcának tekintette, amellyel fájdalmát rejtette el. [[Kovács Sándor Iván]] a levelek stílusát az [[erdély]]i illetve [[székelyföld]]i nyelvi zártságból eredeztette. A levelekben ugyanakkor jelen van a [[Báthory István Elméleti Líceum#Jezsuita korszak (1579–1773)|kolozsvári jezsuita kollégiumban]] szerzett [[szónoklattan|retorika]]i ismereteknek, illetve [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] leveleinek hatása is.{{refhely|Szerb 1935|164. o.; |Sőtér 1966|523–524. o.; |Kovács 1999|; Jenei Teréz: Az irónia alakzatai a Törökországi levelekben. In:|Tüskés 2012a| 156–168. o.; Knapp Éva: A Törökországi levelek retorikájához. In:|Tüskés 2012a|169–186. o.}}
 
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„A humor kincse lakozott benne, a szó legmagasabb értelmében, […] az a humor, mely nem ötlet és elmésség, hanem a nedű, a lélellélek ragasztószere, az a humor, amely nélkül az írás csak csörgő papiros.” ([[Kosztolányi Dezső]]: Látjátok, feleim){{refhely|Kosztolányi 1976|74. o.}}}}
Az irodalomtörténészek ritkábban hangsúlyozzák a műben előforduló [[líra (műnem)|líraiságot]], holott a legtöbb levél rendelkezik lírai részlettel. A levelek tükrözik írójuk kedélyállapotának hullámzásait, aki az emigráció kilátástalanságát hol [[humor]]ral, hol [[melankólia|melankolikusan]] érzékelteti. Mikes még az aktuálpolitikai híreket is lírai módon adja elő: „A porta nem régen csinált a császárral húsz vagy huszonnégy esztendeig való békességet – 24 kőfallal rekesztették bé tehát az utunkot Erdély felé” (39. levél).{{refhely|Bitskey 1996|: 263–265. o.}} A levelekbe iktatott versbetéteket sem Mikes, sem a kritika nem tartotta különösebben sikerültnek.{{refhely|Fülöp 1991|: 197–198. o.}}
 
A levelekben előforduló stíluseszközök közül feltűnő az erős érzelmi töltetű [[jelző]]k (45. levél: „keserves processió”; 80. levél: „szívbéli zokogás”) és eredeti hangulatú, néha játékos jelzős kapcsolatok (3. levél: „haragos koplalás”; 4. levél: „veszett restség”; 34. levél: „maradok kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinoroszsinóros szolgája”) használata. Találunk példát [[alliteráció]]ra (6. levél: „rettentő halogatás, holnap, holnap, az a holnap hat holnapra halad”), [[ellentét]]ekre (76. levél: „a jó tűz mellett a szakácsok reszketve főznek”). Mikes gyakran helyettesíti a mindennapi szavakat tréfás, ugyanakkor szemléletes kifejezésekkel (83. levél: asszonynép helyett „bóbitás foglyok vagy verdigályos nyulak”). A [[példabeszéd]]ek, [[szólás]]ok és [[közmondás]]ok használata a személetességszemléletesség szolgálatában áll, a [[fokozás (retorika)|fokozással]] kombinált ismétlés pedig humoros hatást kelt. Az ironikus (56. levél: „a szépen írt levél az elmének úgy tetszik, valamint a szemnek a kapros és téjfellel béborítatott káposzta”) és önironikus (96. levél: „az én eszem nem hasogatja az áert, mint a kédé”) fordulatok az egész leveleskönyvben megtalálhatóak.{{refhely|Sőtér 1966|523–524. o.; |Kovács 1999|; Paczolay Gyula: Közmondások és szólások a Törökországi levelekben. In:|Tüskés 2012a|130–144. o.; Jenei Teréz: Az irónia alakzatai a Törökországi levelekben. In:|Tüskés 2012a| 156–168. o.; Knapp Éva: A Törökországi levelek retorikájához. In:|Tüskés 2012a|169–186. o.}}
 
== Utóélete ==
A kézirat Magyarországra kerülésének módja nem tisztázott: az idők folyamán két feltételezés látott napvilágot, és egyiket sem sikerült döntő módon elfogadtatni. [[Toldy Ferenc]] az 1861-es Mikes-kiadás előszavában azt írta le, hogy [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] egyik tisztjének, Tót Andrásnak a fia, az utóbb francia generálissá vált Francois de Tott útján kerültek az iratok Törökországból [[Szombathely]]re, a kéziratot első ízben megjelentető [[Kultsár István]]hoz. (A kiadást [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] támogatta.) [[Thaly Kálmán]] kutatásai szerint azonban a kéziratot Rákóczi egyik szolgája, bizonyos Horváth István őrizte, akitől aztán Szelim pasa Mészáros nevű szolgája közvetítésével került [[Görög Demeter]] bécsi szerkesztőhöz és onnan Kultsárhoz. A Mikes-szövegek kritikai kiadását gondozó [[Hopp Lajos]] a második változatot tartotta hihetőbbnek, érveit azonban [[Tóth Ferenc (történész)|Tóth Ferenc]] történész újabb kutatásai cáfolni látszanak.{{refhely|Tóth 2004|; Tóth Ferenc: Mikes Kelemen és a francia diplomácia. In:|Tüskés 2012a|17–26. o.; Knapp Éva – Tüskés Gábor: Az ismeretlen Mikes. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kamarakiállításának katalógusa. In:|Tüskés 2012a|: 330. o.}}
 
A levelek kézirata Kultsár István örököseitől [[Toldy Ferenc]]hez került, aki 1867-ben eladta – más értelmezés szerint adósságainak fejében átengedte – [[Bartakovics Béla]] egri érseknek; az érsek pedig az egri [[Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)|Főegyházmegyei Könyvtárnak]] hagyományozta, ahol azóta{{jegyzet*|1=<ref>2014-es adat}}</ref> is található.{{refhely|Főegyházmegyei Könyvtár|; Tüskés Gábor: Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? In:|Tüskés 2012a| 237–254. o.; }}
 
A leveleskönyv az 1794-es első megjelenést követően sikeres utat járt be: az 1796-os pozsonyi országgyűlésen emlékünnepséget és felolvasást tartottak; a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] magyar költői pedig teljesen átvették a Levelek Rákóczi-képét. A [[Bach-korszak]]ban a bujdosásban kitartó Mikes alakja politikai [[szimbólum]]má vált.{{refhely|Bene 2007}} A ''Törökországi levelek'' az [[első világháború]] végéig hét teljes és öt szemelvényes kiadásban jelent meg. A [[második világháború]] végéig Magyarországon öt újabb szemelvényes és egy teljes kiadás látott napvilágot; ugyanebben az időszakban Romániában két válogatáskötetet adtak ki a [[A Magyar Nép Könyvtára]] (1930) illetve [[Hasznos Könyvtár]] (1936) sorozatok részeként.{{refhely|RMIL 1994|: Mikes Kelemen emlékezete.; Cziffra Mariann: Mikes Törökországi levelei a kiadások tükrében. In:|Tüskés 2012a.| 217–225. o.}} Mikes Kelemen műveinek kritikai kiadására 1966–1988 között került sor [[Hopp Lajos]] gondozásában; a sorozat első kötete a ''Törökországi levelek és missilis levelek'' volt.{{refhely|V. Windisch 1967|; |Tüskés 2011}}
66. sor:
A levélgyűjtemény számos tanulóknak szánt sorozatban is megjelent (például [[Dacia Könyvkiadó|Dacia]]: Tanulók Könyvtára, 1974; [[Osiris Könyvkiadó|Osiris]]: Diákkönyvtár, 2000; [[Európa Könyvkiadó|Európa]]: Diákkönyvtár, 2009). A mokka.hu adatbázis 1945 és 2014 között 42 magyar nyelvű kiadását sorolja fel. A mű a Magyarországon 2012-ben megjelent [[nemzeti alaptanterv]]ben a Közműveltségi tartalmak fejezetben szerepel.{{refhely|NAT|10677. o.}}
 
Több olyan irodalmi mű született, amely címével és levélformájával visszautal a Törökországi levelekre:
* [[Tamási Áron]]: ''Levél édesanyámhoz Mikes Kelemenről.'' (1935)
* [[Szabó Gyula (író)|Szabó Gyula]]: ''Ostorod volt-e Rodostó?'' (1991)
* [[Lukáts János]]: ''Ez légyen ostorod... P.E. grófné levelei Rodostóba, M.K. úrfinak'' (2012)
 
92. sor:
* {{fr}} ''Lettres de Turquie.'' Ford. Krisztina Kaló, Thierry Fouilleul. Paris: Champion. 2011. ISBN 9782745322500
 
==Megjegyzések==
{{megjegyzések}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
100 ⟶ 98 sor:
* {{hely|Bene 2007}} {{CitPer | aut = Bene Sándor | tit = Eljutni Zágonba | per = Holmi | tom = 19 | fasc = 5 | ann = 2007 | lun = 5 | url = http://www.holmi.org/pdf/holmi2007-05.pdf}}
* {{hely|Bitskey 1996}} {{CitLib | aut = Bitskey István | cap = Mikes Kelemen és a magyar emlékírók | tit = Eszmék, művek, hagyományok | loc = Debrecen | red = Kossuth Egyetemi | ann = 1996 | pag = 262–267 | isbn = 963 472 112 5 | ser = Csokonai Könyvtár | sernr = 7}}
* {{hely|Császár 1895}} {{CitPer | aut = Császár Elemér | tit = Mikes "Törökországi Levelei"-nek keletkezése (első közl.)| per = Irodalomtörténeti Közlemények | ann = 1895 | tom = 5 | fasc = 3| pag = 294–306 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00032/pdf/ITK_1895_3_294-306.pdf}}, [http://epa.oszk.hu/00000/00001/00033/pdf/ITK_1895_4_412-435.pdf második közl. V. évf. 4. sz. (1895) 412–435. o.]
* {{hely|EKF 2011}} {{CitWeb|tit=Mikes a zenében|work=Mikes-év 2011|red=Eszterházy Károly Főiskola|url=http://www.mikes.ektf.hu/?fm=zene&am=zene_2|accd=2014-11-30}}
* {{hely|Főegyházmegyei Könyvtár}} {{CitWeb|tit=Tallózás ritkaságaink között: Mikes Kelemen Törökországi levelei | red = Egri Főegyházmegyei Könyvtár | url = http://efkt.hu/tallozas-ritkasagaink-kozott | dátum = 2012-03-01 | accd = 2014-11-27}}
118 ⟶ 116 sor:
* {{hely|Tüskés 2012b}} {{CitPer| aut = Tüskés Gábor | tit = A Törökországi levelek elbeszéléseinek forrásaihoz | per = Irodalomtörténeti Közlemények | ann = 2012 | tom = 116 | fasc = 5 | pag = 483–507 | url = http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2012-5/tuskes.pdf}}
* {{hely|Veress 1980}} {{CitPer | aut = Veress Dániel | tit = A levélíró Zágoni Mikes Kelemen I | per = Korunk | ann = 1980 | lun = 12 | pag = 885–894 | url = http://epa.oszk.hu/00400/00458/00515/pdf/EPA00458_Korunk_1980_12_885-894.pdf}}
* {{hely|V. Windisch 1967}} {{CitPer | aut = V. Windisch Éva | tit = Mikes Kelemen: Törökországi levelek és missilis levelek | per = Irodalomtörténeti Közlemények | ann = 1967 | tom = 71 | fasc = 5-6 | pag = 673–677 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00253/pdf/itk_EPA00001_1967_05-06_673-677.pdf}}
* {{hely|Wirágh 2010}} {{CitLib|capaut=Wirágh András|cap=A néma párbeszéd mint „kordokumentum.” Mikes Kelemen: Törökországi levelek|tit=Epika: fi atal kutatók konferenciája|ann=2010|loc=Budapest|pag=107–122|isbn=978 963 284 487 9|url=http://reciti.hu/wp-content/uploads/epi.pdf}}
 
== További információk ==
* {{CitLib | tit = Mikes Kelemen válogatott bibliográfia: Hopp Lajos anyaggyűjtésének felhasználásával | ass = Összeáll. Kun Zsuzsanna, Maczák Ibolya |loc = Budapest | loc2 = Eger | red = MTA Irodalomtudományi Intézet | red2 = Líceum | ann = 2011 | isbn = 978 963 7341 88 5 }}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Törökországi_levelek”