„Nagyenyedi vártemplom” változatai közötti eltérés

A második pusztítás 1599-1600-ban esik, meg amikor [[Mihály vajda]] [[Havasalföld]]ről betör, és majd egy év alatt [[Erdély]]t felégeti, és értékeiben nagyrészt megsemmisíti. Ennek a pusztításnak áldozatául esik az enyedi vártemplom és az egész város.

A harmadik pusztítás dátuma l658. Előzménye: [[II. Rákóczi György]] fejedelem, megfontolatlanul, lengyel koronaszerző hadjáratba indul, nem kéri ki a [[porta]] (török) tanácsát. Hadait útközben szétverik, ő is csak a gondviselésnek köszönhetően menekül meg. A fejedelem megfontolatlanságát a porta [[tatárok|tatár]], [[törökök|török]] és más népekből álló seregével bünteti, akik a szabad rablás zászlaja alatt egész Erdélyt feldúlják, felbecsülhetetlen károkat okozva. Ekkor pusztul el a [[gyulafehérvár]]i, [[Bethlen Gábor]] által alapított (1622) református kollégiumot ''Collegium Academicum''-ot, az értékes könyvtár és Erdély egyetlen akkori patikája (mindez Gyulafehérváron). A pusztítók a tatár [[kán]]nal az élen Enyedet is elérik. Egy hirtelen felhőszakadás a gyújtogató pusztítás méreteit részben csökkentette.

Az ötödik és egyben a legnagyobb pusztítás 1849 január 8-dikáról 9-dikére virradó éjszaka, amikor a katonai védelem nélkül hagyott városra tőr a nyugati érchegység [[Axente Sever]] és [[Prodan Simion]] [[Muzsnaháza|muzsnaházi]] [[pópa|pópák]]-vezette fellázított román lakossága. A férfiak a szabadságharc zászlaja alatt a közös jogokért harcoltak, amikor egy éjszaka majd 800-1000 embert (asszonyt. öreget. gyereket) mészároltak le a -27 fokos hidegben. A templomot feldúlták, levéltárát megsemmisítették, kegytárgyait, értékeit elrabolták. Nincs Nagy-Magyarországnak olyan l848-49-es csatatere, helyisége, ahol egy nap majd 800-1000 estek el. E förtelmes tragédiával Enyed az élen jár.