„Lugos” változatai közötti eltérés

2 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
Az első lugosi vár, a Lugosi kerület korabeli székhelye valószínűleg [[Zsidóvár]] vára volt. 1393 után a [[Oszmán Birodalom|török]] elől menekülő bolgárok telepedtek meg itt. 1440-ben lett [[Hunyadi János]]é. 1428-ban vámszedő hely, 1439-ban [[mezőváros]], 1446-ban uradalmi székhely. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] 1464-ben [[Dengelegi Pongrácz János]] erdélyi vajdának adományozta. 1511-ben lett [[Brandenburgi György]]é. 1516-ban ''Új-,'' ''Ó-'' és ''Kislugos''t említik – az előző valószínűleg a mai város helyén állt. 1551-ben [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabellától]] [[szabad királyi város]]i címet és pecsétet kapott. Valószínűleg a 16. század derekán építettek a mai Lugoson [[palánkvár]]at. Ennek pontos helye ismeretlen, főként [[Evlija Cselebi]] és Giovanni Andrea Gromo későbbi leírásából ismerjük. Eszerint négyzet alaprajzú volt, amelyet még a város trapéz alakú, romboid bástyákkal erősített palánkja is közrefogott.
 
A törökök 1552-ben elfoglalták, majd [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[II. János magyar király|János Zsigmondnak]] adta. 1536-tól 1658-ig az [[Erdélyi Fejedelemség]] határőrvidékét alkotó [[Karánsebesi-LugosiKaránsebesi–lugosi Bánságbánság]] egyik székhelye, magyar–román–szerb, főként katonáskodó lakossággal. 1626-ban hatszáz lovas és hétszáz gyalogos állomásozott benne. 1594-ben és 1599-ben a [[tatárok]], 1603-ban [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Șerban]], majd [[Henri Dampierre Duval]] [[lippa]]i kapitány égette fel.<ref>Cigány István: A török kori Arad és az azt követő időszak. ''Az aradi vár története.'' Budapest, 1998, [51]. o.</ref>
 
1615-től fiskális birtok volt. [[Bethlen Gábor]] a parancsának nem engedelmeskedő várat 1616-ban elfoglalta, és zálogként átadta a törököknek. 1581-ben román [[Kálvinizmus|református]] lelkésze volt Moisi Peștișel, a [[Szászvárosi Ószövetség]] egyik fordítója, az 1640-es években pedig [[Fogarasi István (református lelkész, 17. század)|Fogarasi István]], aki [[román nyelv]]re fordította a [[Heidelbergi káté]]t és a [[Zsoltárok könyve|zsoltárokat]]. 1622-ben [[Ortodox kereszténység|ortodox]] [[esperes]]ség székhelye. Véglegesen 1658-ban került török kézre, amikor [[Barcsay Ákos]] átengedte a bánság területét. Lakosságának zöme ekkor [[Erdély]]be menekült. A század végén várát a nyugati oldalon kibővítették, területét ezzel megkettőzve.