„Samarjai Máté János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox Címke: HTML-sortörés |
Nagyszombatban |
||
21. sor:
==Életpályája==
===Tanulmányai és találkozása az "irenizmussal"===
Samarjai Máté János 1607-ben hazai tanulmányai befejezése után [[Szenc]]en, majd [[Nagyszombat]]
[[Heidelberg]]be iratkozott be az egyetemre [[1609]]-ben, ő is ahhoz az értelmiségi csoporthoz tartozott, amely erre a [[protestáns]] [[egyetem]]re évente tucatjával érkező neves diákok csoportja alkotott, olyanok mint [[Alvinci Pap Péter]], [[Prágai András]], [[Pécseli Király Imre]], [[Lővei Szűcs (Pellionis) György]], [[Geleji Katona István]], [[Bojti Veres Gáspár]] stb., és akik [[Bethlen Gábor]] és [[Bocskai István]] törekvéseit igen erőteljesen támogatták. [[Pareus]] és [[Bethlen Gábor]] kora – a hitviták tüzében égve, és irénizmusra igyekezve – az elvont [[dogmatika]]i tételeket társadalmi és szellemi valóságként élte meg. [[Irenizmus]] (a gör. eiréné, ‘béke’ szóból): béke kedvéért történő megállapodás. A katolikus lexikon szerint: „megalkuvás”.
36. sor:
==Egyházi, tudományos tevékenysége==
Számos hitvitában részt vett, könyveket írt, több kánont alkotott.
===A komjáti zsinat===
Országos tekintélyű hittudorként vezette le az [[1623]]-as [[komját]]i zsinatot. Ezen a zsinaton óriási vita folyt a kálvinista lelkészek között az „una cum templis” kifejezésnek a bécsi béke rendelkezéseinek beiktatása felett. Ez a beiktatás azt jelentette volna, hogy a protestáns jobbágyok a katolikus földesurak alatt is maguknak követelhetik, protestánssá tehetik falujuk kegyúri jogú templomát. Ezzel szemben a földesurak a saját vallásuknak megfelelően használták az elvet és akár erőszakkal is kényszerítették a jobbágyaikat a vallásuk követésére.
46 ⟶ 47 sor:
Ugyanezen a komjáti zsinaton hozták létre a kálvinista egyházak belső életét szabályozó „komjáti” kánokat, amelyek megalkotáshoz Samarjai neve fűződik és 1890-ig életben maradtak. „Cannones ecclesiastici in quinque classes distributi” címmel jelentek meg. Az egyes kánonok 5 osztályból állottak: 1. Az igaz hitről és püspökökről.; 2. Esperesekről.; 3. Lelkészekről.; 4. Iskolákról.; 5. Zsinatokról. Ez a beosztás megegyezik a dunántúli ágostai helvét evangélikus egyházak 1598. évi törvénykönyvével.
1615-ben az [[úrvacsora]] kérdésében a [[Evangélikus kereszténység|lutheránusok]] és [[Kálvinizmus|kálvinisták]] megegyeztek, és ezt négy pontban alá is írták, a többi közelítési kísérlet, így Samarjaié is eredménytelen maradt.
===Kísérlet a békéltetésre===
Az evangélikus és református egyház egyesítése érdekében lépett fel.
| |||