„Visegrádi királytalálkozó” változatai közötti eltérés

Magyarország és Csehország között a királytalálkozó körüli években valutaunió is létezett. [[1320]] táján Magyarországon mintegy harmincötféle hazai és külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban. A sokféle pénz helyett a báni dénárok mintájára [[1323]]-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár verését. Ez a reform azonban sikertelen volt, mivel a dénár névértéke sokkal nagyobb volt a tényleges ezüsttartalomnál, így inkább a cseh ezüstgarast használták helyette. Ezért [[1325]]-ben áttérve az aranyvaluta-rendszerre firenzei mintára aranyforintot kezdtek verni, de önmagában ez sem segített, mert ez sem tudta kiszorítani a cseh ezüstgarast. Végül Károly Róbert [[1327]]-ben, [[Nagyszombat]]onnagyszombaton megegyezett [[János cseh király|János cseh királlyal]], hogy mindkét országban vegyes, arany-ezüst valutarendszert fognak használni. Ennek értelmében [[1329]]-ben Magyarországon is megkezdődött az állandó értékű ezüstgaras verése, a korábbi ezüstdénárokat („apródénár” vagy „kisdénár”) pedig váltópénzként használták. Minden más pénz használatát megtiltották. Az aranyforint később ''körmöci arany'' néven Közép-Európa egyik legkedveltebb pénze lett. Az ezüstdénárok azonban továbbra is évi kényszerbeváltás alá estek ([[kamara haszna]]), ami zavarokat okozott a pénzforgalomban, ezért [[1336]]-ban megszüntették az ezüstdénár kényszerbeváltását. A pénzreform következő lépéseként így a váltópénz értékét is stabilizálták.